Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: 200 éve hunyt el Eszterházy Károly egri püspök

Az egyházmegye területén számos templomot építtetett. Ezek közül most csak a Heves megye területén lévőket említem meg (Egerbakta, Demjén, Gyöngyöspüspöki, Ká­polna, Kerecsend, Kisköre, Kömlő, Makiár, Sarud, Tiszanána). Több templomban Kracker János Lukács készítette az oltárképet. így Egerszalókon, Feldebrőn, Makiáron, Mezőtár- kányban, Szihalmon. Építkezései közül említésre méltó még az 1774-ben emelt hejcei kastély, a pápai várkastély átalakítása. A mai Eger belvárosa az ő építkezései nyomán nyerte el barokk, illetve copf stílu­sú képét, mely Magyarországon párját ritkítja. Eszterházynak hatalmas építkezéseihez sok szakemberre volt szüksége. Ezeket remek érzékkel tudta kiválasztani. Közülük néhány európai rangú tehetség volt. A leendő egyetem tervét Gerl József bécsi építésszel dolgoztatta ki. Miután a püspök felbontotta a szerződést, 1764-ben a család tatai építészét, Fellner Jakabot bízta meg összes építkezései, köztük az egyetemi épület vezetésével. A remek könyvtárterem mennyezetfreskójának elkészítésére, az 1764 őszétől kisebb megszakításokkal haláláig Egerben dolgozó kiváló barokk festőművészt, Kracker János Lukácsot bízta meg. A díszterem négy egyetemi fa­kultást ábrázoló freskójának elkészítésére Franz Anton Maulbertsch híres bécsi festőmű­vészre bízta. A csillagvizsgáló-torony tervének kidolgozására Fellner Jakab közvetítésével Hell Miksát, az európai hírű magyar származású jezsuita csillagászt kérte meg. Eszterházy Károly pompakedvelő, barokk főpap elődjével, Barkóczy Ferenccel szemben puritán ember volt, aki maga vállalta szigorú munkarend szerint élt. Ez szabta meg viszonyát egyházmegyéje papjaihoz, alkalmazottjaihoz, akiket szigorú fegyelem alatt tar­tott. Politikai állásfoglalásaiban a magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Szembeszál­lóit II. Józsefnek, az egyház befolyását és a magyar alkotmányt csorbító törekvéseivel. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül az egri szerbek és görögök iránti türelmetlenségét, s az egyházmegye északkeleti részén jelentős számban élő görög szertartású rutén lakosság kívánságára önálló püspökség felállításának akadályozását. 1799. március 15-én hunyt el. O volt az utolsó egri püspök, hatalmas életműve nemcsak az egyházi, hanem a világi kultúrának is elidegeníthetetlen része. Eszterházy Károly egri püspök 58 IX. évfolyam 4. szám - 1999 április

Next

/
Thumbnails
Contents