Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: 200 éve hunyt el Eszterházy Károly egri püspök
Szecskó Károly éoe Ae/yy/&te/r/,Aá'iy .svásv/y y/v'y/2yw/€ 1725. május 4-én született Pozsonyban grófi családból. A papi hivatást választotta. Miután befejezte bölcseleti tanulmányait a nagyszombati Központi Papnevelő Intézetben, 1745-ben a Római Collegium Germanico-Hungaricum (Római Német-Magyar Kollégium) növendéke lett. Az örök városból hozta magával a művészeti alkotások olthatatlan szerete- tét. 1749-ben teológiai doktorként távozott a kollégiumból. Rómából való hazatérése után néhány évig lelkipásztor volt. Az egyházi hierarchia lépcsőin gyorsan emelkedett. 1752-ben már esztergomi kanonok, 1759-ben váci püspök lett. Itt megszervezte a papnevelő intézetet és elkezdte az új székesegyház építését. 1761- ben Barkóczy Ferenc utódaként az uralkodónő egri püspökké nevezte ki. Püspöki székét 1762. június 29-én foglalta el. Hosszú időtartamú püspöksége alatt Egert hazánk egyik legfontosabb közművelődési központjává tette. Hatalmas építkezéseinek anyagi alapját az egri püspökség tized jövedelmei, Pápa, Ugod és Devecser hitbizományi uradalmainak bevételei biztosították. Püspökségének legkiemelkedőbb érdeme, hogy Egerben egyetemet kívánt megszervezni. A történelmi igazságnak tartozunk azonban azzal, ha leírjuk, hogy az egri egyetem létesítésének tervét főpap elődje, Barkóczy Ferenc püspök fogalmazta meg először Eszterházy előtt több évvel. Barkóczy nevéhez fűződik az egyetemnek szart épület első kezdeményezése is. Eszterházy érdeme azonban, hogy míg Barkóczy egy három fakultásos egyetemre (teológia, bölcselet, jog) gondolt, addig Eszterházy egy négy karos, teljes universitást akart létrehozni, s így Nagyszombat után az ország második egyetemét kívánta Egerben megteremteni. Barkóczy püspök még egy kisebb méretű, egyemeletes épület tervrajzát készíttette el, addig Eszterházy a mai kétemeletes épületet valósította meg. Eszterházy egyetemi tervét bizonyítja az 1763-1785 között emelt épület hatalmas aránya, berendezése, tagoltsága. Volt benne többek között könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda, díszterem, kápolna, színházterem. A püspök 1763 októberében mutatta be a Gerl József által kidolgozott egyetemi tervrajzokat az uralkodónőnek. Az egyetem megvalósításának útján fontos lépés volt az első magyar orvosi iskola megnyitása Egerben 1769. november 25-én. Az egri egyetem azonban, mivel annak megvalósítása ütközött Mária Terézia országos tanügyi reformterveivel, nem valósulhatott meg. Az universitásnak készült nagyszerű copf stílusú épületet a püspök Lyceumnak nevezte el, s benne a teológiát, a jogi iskolát s a bölcseleti tanfolyamot helyezték el. Eszterházy nevét a magyar oktatástörténetben nemcsak egyetemi terve, hanem több más tette, illetve kezdeményezése is megőrizte. 1773-ban a Ratio Educationis kiadása előtt néhány évvel a jogászok számára elrendelte a rajz és a fametszés oktatását. Egyházlátogatásai hozzájárultak a népoktatás fejlesztéséhez. Utasításaival szabályozta az iskolák anyagi ügyeit, több elemi iskolát építtetett. A nagy püspök legmonumentálisabb építkezése kétségtelenül a Lyceum volt. Ezenkívül azonban, legalább vázlatosan számot kell adnunk egyéb építkezéseiről is. 1763- 69 között Fellner Jakab tervei szerint ment végbe a püspöki palota bővítése is. A palota az építkezés nyomán kétemeletes lett, két végén pedig egy-egy emeletes kocsiátjáró és díszlépcsőház épült. Akkor készült el a magánkápolna is, amelyet 1766-ban szenteltek fel. A Telekessy István által alapított papneveldére 1772-ben emeletet búzatott, majd 1784-85-ben egy új négyszintes szárnyat emeltetett. Új Hevesi Napló 37
