Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: II. Rákóczi Ferenc ősanyja Dobó Anna volt, Hat lány közül a legszebbet

Rákóczi Györgyöt meg édesapja életében választották erdélyi fejedelemmé. V. Lórántffy Zsuzsannával kötött házasságából származott II. Rákóczi György, aki 1621-től 1660-ig élt. Vitéz katona hírében állt, s már huszonkét éves korában váradi kapitány s a Hajdúság tábornoka. 1642-ben választották erdélyi fejedelemmé. O volt a harmadik nemzedék az erdélyi trónon, amiből nyilvánvaló, hogy Erdély népei elégedettek voltak a Rákócziakkal. Vitéz katona létére gyönge hadvezér volt II. Rá­kóczi György, 1660-ban döntő csatát vívott a törökkel Fenes és Gyula között. Ezt a csatát elvesztette. Négy lovat lőttek ki alóla, az ötödiken már menekülni próbált a vesztett csata láttán, de öt sebet kapott és lehanyatlott. Hívei Váradra vitték, ahol belehalt sebeibe. VI. Báthory Zsófiával kötött házasságából született I. Rákóczi Ferenc. Őt is meg­választották még édesapja életében erdélyi fejdelemmé, de a fenesi csata megfosztotta trónjától. Később belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe, amely a megalázó vasvári béke nyomán támadt Magyarországon a Habsburg-ház ellen. Az összeesküvést leleplezték s a bécsi vésztörvényszék Wesselényi Ferencet, Nádasdy Ferencet és Zrínyi Pétert kivégezteti. De megkegyelmez Rákóczinak, édesanyja kedvéért, aki mindig hü volt a Habsburg-házhoz. A kegyelemnek ára van, Báthory Zsófia 400 ezer forintot fizet fia életé­ért és kénytelen beengedni váraiba a német zsoldosokat. VII. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának 1666. március 1-én kötött házassá­gából született II. Rákóczi Ferenc. A felsorolás szerint a felmenő hatodik fokon volt ősanyja I. Rákóczi Ferencnek ruszkai Dobó Anna, Dobó Domokos lánya, Dobó István vér szerinti édestestvére. &$ee/ /fósiy eg vg//e /nggjfggetgg^ eg Aés'&í e/egalza fúilöitös> Ijá vióbón története Azok a mesék a legszebbek, amik megtörténnek a valóságban. És minden időben mond a sors ilyen meséket. Egyszer volt, hol nem volt, történt, hogy egy hatlányos egri szabócsalád második lányát feleségül vette egy híres olasz szobrászművész, a Nagytemp­lom szobrainak alkotója, Marco Casagrande. Érdekes története van ennek a romantikus, sírig tartó szerelemnek. Hogyan került Egerbe az olasz szobrász? Mit tudunk Casagrande Márkról? Az átlag egri legfeljebb annyit, hogy ő faragta azokat a bolond nagy szobrokat a Nagytemplom előtt, meg fönn, a párkányzaton azt a há­rom alakot, amiket, ha a bérc utca felől néz az ember, olyanok, mintha gyanútlanul ballag­nának, ügyet sem vetve az előttük tátongó mélységre, hogy szinte oda kell kiáltani: tessék vigyázni, szakadék következik. Persze ilyesmiről szó sincs, jól felhelyezte őket Casagrande mester s még két angyalt is állított melléjük őrzőnek. Felső-Olaszország Miove nevű falujában született 1806. szeptember 18-án. Édes­apja földműves volt, és amint az lenni szokott, a kis Marco megtanulta a betűvetést, aztán kijárt a mezőre jószágot legeltetni. A jószág legelészett. Marconák sár, agyag került a mar­kába, megmintázva juhot, kecskét, s mert ahogy az is lenni szokott, volt a faluban egy föl­desúr, bizonyos Gera di Conegliano, annak egy kastélya, kastélyának kapuja, kétfelől osz­24 IX. évfolyam 3. szám - 1999 március

Next

/
Thumbnails
Contents