Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken X.
Bükkciljed ösvényeken X. Valami roppant a túloldalon. Még messze bent az erdőben, de határozottan biztatóan. Az biztos, hogy nem őz, attól testesebb, nehezebb vad mozdulhatott ott. A száraz ág reccsen így. Egyelőre nincsen folytatás, de ez jelentheti azt is, hogy maga a vad - s remélem, hogy „a” disznó - megállt, s most figyel, hallgatózik, hogy az őáltala okozott zajra nem mozdul-e valahol valami. Néha félórát is ácsorog mozdulatlanul, felmeresztett fülekkel hallgatózva, meg az érkező illatokat szaglászva fantasztikusan érzékeny orrával, s elemzi, nincs-e valahol, valami gyanús. Most ugyan szaglászhat, meg hallgatózhat; a szél iránya tökéletes, itt fenn a lesen meg bizony meg nem mozdulnék, még akkor se, ha valaki fizetne érte. Újabb hang! Roppanás. Mintha botokat ütnének össze. Most megint. Csattan, koppan többször egymás után. Mint valami botostánc. Csak a ritmusa nem stimmel. Ez nem disznó! ezek szarvasok. Fiatal szarvasbikák játékos verekedésének, pajkos hancúrozásának hangja ez. A fiatal, tömör agancs kemény koppanása az, amit hallok, miközben összeösszecsapnak huncut jókedvükben. Ilyet az öreg, higgadt bika nem csinál, de ha tenné is, az ő agancsa mélyebb, kon- góbb hangot adna. Már látom is fekete foltjukat, ahogy kiváltanak a havas, füves tisztásra. Felém közelednek, egymástól most 10-15 méterre ballagnak. A szomszéd társaság itt a közelben két hete vaddisznó haj tó vadászatot tartott. Valószínű, hogy az akkor kimozdított, megzavart, s ide átriasztott szarvasok itt maradtak. *** Nem szeretem a hajtásokat. Úgy tartom, hogy több kárt okoz a vadállománynak, mint ami hasznot hoz a társaságnak. Megzavarja az élőhelyet, kimozdítja a szarvast és az őzet is, s az eredmény is gyakran véletlenszerű. Sokszor a koca is elesik. A terület megszokott rendje meg hosszú hetekig nem áll vissza, s ha a vad olyan helyre vált át, amely nyugodt és táplálékot is kínál, hát gyakran ott is marad. *** A szomszédék hajtásán 24 puskás vadász vett részt, de a teríték mindössze két darab 30-35 kg körüli malac és egy 80 kg körüli szép koca volt. Egy nagy kant meg megsebzett valaki. Azt másnap a hivatásos vadász kutyával megkereste, de abban sem volt köszönet. Jó vért talált, melyre ráengedte a kutyát. Az néhány perc múlva a sűrűből jelzett is. A gazdája azt hitte, hogy a dögön jelez, és hogy, hogy nem - pedig már nem kezdő vadász -, puska nélkül indult lefelé. ó IX. évfolyam 3. szám - 1999 március
