Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - KÖZÉLET - Sebestyén János: A Heves Megyei Művelődési Központ története II.
A ßeves Wegyeí WűveCő6ésí Központ története 30 éves az MMK 2. rész Az első részben (a decemberi számban) az MMK létrejöttének körülményeivel, az intézmény megalakulásával foglalkoztam. Ebben a folytatásban a 70-es és a 80-as évek néhány fontos eseményét kívánom felidézni. Az 1970-es években az intézményben népművelői szakmai munkakörben 11 fő volt főfoglalkozású, akik közül csak 4 dolgozó rendelkezett népművelői szakképzettséggel. 5 munkavállalónak megvolt ugyan az egyetemi, illetve főiskolai végzettsége, de szakirányú képesítésüket csak később szerezték meg. Ketten középiskolai képzettséggel rendelkeztek. 26 dolgozót foglalkoztattak megbízásos jogviszonyban - valamennyien szakképesítéssel rendelkeztek -, ők tiszteletdíjért művészeti csoportokat, illetve klubokat vezettek. Az intézmény szakelőadói létszáma a következő 10 évben lényegében nem változott, közben azonban új feladattípusok jelentkeztek, pl. idegenforgalmi kulturális szolgáltatások, munkásművelődés segítése, lakótelepi kulturális programok, stb. Természetesen a szakmai feladatok növekedésével párhuzamosan emelkedtek a technikai előkészítő-kisegitő tevékenységgel kapcsolatos igények is. Ennek ellenére a létszám itt sem változott. Ekkor 30 kiscsoport működött az intézményben. Ezek foglalkozásainak helyiséggel való ellátása nagy gondot okozott, mert mindössze három klubhelyiség állt rendelkezésükre. A Művelődési Központ épületének adottságai már nem feleltek meg a korszerű követelményeknek, annak ellenére, hogy az épület belterülete több mint 1700 m2, a város legnagyobb kultúrcentruma. A második emeleti helyiségeket teljes egészében a TIT megyei szervezetei használták, a földszinten a házmesteri lakásrész három helyiséget vett igénybe. Az intézmény teremgondjait fokozta az is, hogy a Heves Megyei Katonai Hadkiegészítő Parancsnokság évente 100-110 napra összeírásra, sorozásra és katonai behívások céljaira igénybe vette az épületet. Ezeken a napokon csak az esti órákban vehették birtokukba a kiscsoportok a termet. Ez nagyban akadályozta a foglalkozások rendszeres megtartását. Ezen gondok csökkentése céljából a város különböző részein helyiségeket kellett bérelni (pl. a felnémeti művelődési házban, iskolák tornatermeiben). Nem volt megoldott a szimfonikus zenekar, a néptánc-együttes és más művészeti csoportok elhelyezése sem. A Házban országosan is elismert csoportok működtek, igy a Pallas Klub, Irodalmi Színpad, Szimfonikus Zenekar, Auróra Klub, Ifjú Fizikusok Köre, Ifjú Biológusok Köre. Az intézménynek filmtára is volt, amelyben közel 1400 fdm állt a kölcsönzők rendelkezésére. Ezek elsősorban ismeretterjesztő témájú alkotások voltak. A tárolt anyagok időközben korszerűtlenné váltak, elhasználódtak, így az 1980-as évek végén a fdmtár megszűnt. Új Hevesi Napló 67
