Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - KÖZÉLET - Sebestyén János: A Heves Megyei Művelődési Központ története II.
Néhány gondolat a klubok munkájáról A klubnak mint közművelődési formának az elterjedését befolyásolta a televízió nagyarányú elterjedése, ami akkor nagy vitát váltott ki a népművelés, főként a művelődési otthoni tevékenység „válságáról”. A válság elleni egyik leghatásosabb bizonyíték az ifjúsági klub volt. Természetesen az évek során a tévéellenesség szemlélete módosult, és felhasználták a televízió adásait a klubmunkában is. Az ifjúsági klubok keretében működtek az irodalmi színpadok, népitánc- csoportok, különböző szakkörök és érdeklődési körök. Ezekben a közösségekben minden társadalmi réteg, korosztály, baráti társaság megtalálható. Itt megvitathatták problémáikat, a megoldásokhoz tanácsot, segítséget kaptak. Meghatározott programjuk volt, mégis kötetlenül, a saját igényeik szerint művelődhettek, szórakozhattak. A '70-es években az intézményben működő négy kisebb létszámú klub átalakult egy nagy klubbá, mely a Pallas nevet vette fel. Ez több szekcióból állt. A klubnak mindenki tagja lehetett, aki hozzájárult a színes élet kialakításához. A Pallasnak hat szekciója volt: „ES ” Klub, Fiatal Alkotók Klubja, Eszperantó Klub, Fiatal Utazók Klubja, Auróra Klub, Fiatal Felnőttek Klubja. A klubestek mindig közös játékkal, vagy a tévé esti programjának megtekintésével zárultak. Az egri Pallas Klub 1970 óta tagja volt a Magyar UNESCO Klubok Szövetségének, amely sok lehetőséggel járt. Sikeresek voltak a más országok fiataljaival való találkozások is. Az egykori klubtagok ma is élményként emlegetik közösségüket. A klub vezetője több éven keresztül Angyal Mária volt. A szakkörökről A Megyei Művelődési Központ és jogelődjei 1954-től kiemelt figyelmet fordítottak az ifjúsági klubok mellett az ismeretterjesztés szakköri közösségi formájára is. A '70-es években 21 féle szakkör működött az intézményben, így: mezőgazdasági, népművészeti, biológiai, fotó, honismereti, báb, barkácsoló, bélyeggyűjtő, kertészeti, kisállattenyésztő, ifjú fizikusok, ifjú biológusok, éremgyűjtők, csillagász, filmesztétikái, amatőr filmes, kaktuszbarátok, kertbarátok, elektronikai, fiatal kutatók, kerámiai szakkörök. Ezek közül az évek folyamán egyesek megszűntek, illetve újak alakultak. A legrégebbiek és évtizedekig eredményesen működtek az Ifjú Fizikusok Köre, az Ifjú Biológusok Köre és a Honismereti Szakkör. Az Ifjú Fizikusok Köre az egri tanárképző főiskola segítségével 1966-ban alakult meg középiskolások számára. Magas szintű képzési lehetőséget biztosított a fizikát kedvelő fiataloknak. E klub Egerben működött, de gyakorlatilag kiterjedt az egész megyére, minden középiskolai intézményre. A szakköri tagok elé magas követelményeket támasztottak. „Ahhoz, hogy valaki minősített szakköri tag lehessen, az önkéntes elhatározáson kívül az is szükséges volt, hogy osztályon felüli, vagy első, második, harmadik vagy negyedik osztályú minősítést szerezzen.”. A szakkörre bejáró tanulóknak megtérítették az útiköltséget is. Üzemlátogatásokat, ingyenes kirándulásokat szerveztek részükre. Meglátogatták többek között Eger korszerű üzemét, a VILATI-t, a Gyöngyösi Egyesült Izzó Félvezető Gyárát, a Debreceni ATOMKI-t, a Krakkói Jagelló Egyetem Fizikai Intézetét. 68 IX. évfolyam 2. szám - 1999 február
