Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Templom- és eklézsiaépítő I.
Széchenyi eszméi itt termékeny talajra hullottak. Kapuvár országgyűlési képviselője Felsőbüki Nagy Pál volt, akit magyar Catónak” neveztek. A szép szó tisztelete jellemezte, szavait tettekre váltotta a közösségi érdekében. A szegények igazáért pörölt: „az igazi mértékben való adó az adózónak nem nyomorúságára, hanem boldogságára szolgál. Ellenben, ha az igaz mértéket általhágja, nem a polgári boldogságnak, hanem a köznyomorúságnak eszközévé válik. ” Erre kiáltottak fel a nemesi adómentességet védelmezők: „Ne bolondozzon!” Kossuth azt mondta Felsőbüki Pálról: „Nevét, hálával és tisztelettel kell minden magyar embernek említeni”. Széchenyi is szerette, méltatta küzdőtársát: „nemzetiségünk megmentésében ő az első bajnok”. Méltán viseli nevét a kapuvári gimnázium. A magyarság 1848/49-es szabadság- harcában a kapuvári bíró leszögezte: „Ha élünk, ha halunk, szabadságunktól el nem állhatunk. ” Emléktábla őrzi a várkastély déli falán azoknak a nevét, akik a szabadságért életüket áldozva hitelesítették városbírójuk szavait. A névsorban a Varga vezetéknévhez érve kérdezte Czine Mihály: „Rokonod?” - „Egyenes ági” - válaszoltam. Nagyon tetszett Czine tanár úrnak a győri-soproni országút és az észak-déli irányú főút kereszteződésénél álló, a négy égtáj felől érkezőket fogadó, a távozókat búcsúztató Kenyérszegő szobor. Pátzay Pál alkotása a kapuvári paraszti nőideál, a munkabíró asszonyiság remekműve. Városjelkép a Kenyérszegő asszony, szépségével hirdeti, hogy az édesanya a Teremtő társa, segítője, az élet titkának hordozója. Mindig édesanyámat látom benne, az erős, takaros, szép fiatalasszonyt, aki kenyerét, erejét és szeretetét is jó szívvel osztja szét szerettei között. Megszegi a kenyeret, miután keresztet rajzolt rá, hogy átnyújtsa övéinek. (Folytatjuk) Képek: Nagy László és Czine Mihály Egerben 1974. június 6. Városi Könyvtár, Kapuvár, 1984. november 23. Új Hevesi Napló 39