Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Templom- és eklézsiaépítő I.
X5 egri „íöó Simon” főiskolán A legnagyobb „egri” hősről, Ho Si Minhről, vagyis Hó Simonról elnevezett tanárképző főiskolán nagyszerű hallgatókból kitűnő diákkört sikerült szerveznem. A főiskolán bontogatta költői-írói tehetségét Cseh Károly, Káló Béla, Helm (Nagy) István, Dobog Béla, Bányász (Halmai) István. OTDK-n első helyet szerzett Sándor György a Tanúról írt pályamunkájával. Olyan csinos lányt választottunk titkárnak, aki elnyerte Czine tanár úr elismerését, és még Lőkös István kollégám is érdeklődött: „Hogyan lehetne belépni a diákkörbe?” 1978. április 18-án Czine Mihály kedves vendégekkel, sok ELTE-s diákkal együtt érkezett az egri tanárképző főiskolára, az első országos Németh László diákköri találkozóra. Döntőnek bizonyult, hogy elhozta magával Németh Lászlóné Démusz Ellát és az akkor Magyarországon tartózkodó ukrán hungarológust, Iván Megelát is. Szegedről Ilia Mihály és Grezsa Ferenc küldött hallgatókat Szigeti Lajos Sándor vezetésével. Többet között Fűzi László, Odorics Ferenc és Szigeti Csaba is tagja volt a tehetséges és szerfölött vidám csapatnak. A találkozón Czine Mihály remekelt, példát adott a tanári elokvenciára. Ivan Megela is óriási sikert aratott rokonszenves személyiségével, élvezetes magyar nyelvű előadásával. Németh Ellával együtt mindketten erősítették a rendezvény legitimitását. A főiskolán ugyanis a szokatlan tanácskozás nem kis izgalmat keltett. Czine csak mosolygott, hogy a főigazgatói titkár is jelen volt. A rendezvényről tájékoztatta a főigazgatót. (Jó érzés volt számomra, amikor tudatta velem: azért van ott, hogy probléma esetén a segitségünkre legyen.) pátjcnp jöáf Kcnpérsjegő sjohránáf Felejthetetlen találkozásom volt Czine Mihállyal Kapuváron. Kapui Ferenc könyvtárigazgató szervezésében került sor erre a rendezvényre. (Gyerekkoromtól csak „Könyvtár Ferinek” hivtuk.) Bevezetőt mondtam a esthez. Czine tanár úr itt is megörökítette keze vonását: „Az is bizonyság: jeles világ közepe a Kapuvári Könyvtár. Éltessék az egek könyvtárosait, olvasóit s Vendégkönyv vissza-visszatérő vendégeiket is - Czine Mihály. 1984. november 23. ” Szülővárosom Fő terén megnéztük a nagytemplomot, a kis toronnyal és a városcímerrel ékes egykori iskolámat, a világháborús emlékművet. Vendégünket minden érdekelte: a Rábaköz táji, történelmi, etnikai jellegzetességei, a település töretlen kontinuitása, jelene. A gyepűvédők utódai megmaradtak, mert a Hanság elrejtette őket a tatár és a török elől is. A polgárosodni vágyó mezőváros népviseletben, tájszólásban, táncban, dalban sokáig megőrizte jellegadó ismérveit, hagyományait. A Fertő és a Hanság legendatermő tájáról, a Névtelen várról Jókai írt regényt. Hány Istókot a kapuvári templomban keresztelték meg. A török elleni küzdelem, a Rákóczi szabadságharc emlékei bevésődtek a tudatba. A várkastélynál az 1162-es keltezésű oklevélből idéztem: „castrum illud quod vulgariter copu dicitur” („Azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek"). Múltidézésünk oknyomozás volt. Kapuváriak is harcoltak Buda visszafoglalásánál. Lehet, hogy csak legenda, mégis biztatóan szép hagyomány: a budai vár felszabadításakor a győri és soproni hajdúk között kapuváriak is harcoltak, ott voltak, amikor végre sikerült úgy kitűzni a várfokra a magyar zászlót, hogy azt a törökök többé már nem tudták leverni. 38 IX. évfolyam 2. szám - 1999 február
