Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Apor Elemér: A magyar irodalom utolsó klasszikus hősi éneke „Eger” Rontó Pál Egerben

Díszesen áll Eger a termékeny völgybe kitéve,

S mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja:

Bús-mormolva fut a testvérhabú csermely előtte S partjainál szüzek és nem enyelgő gyermekek egymást S a boruló tájat félénken nézve bolyognak.

Vékony ködbe vonult és csendes az ég is; alatta Tévedező madarak járnak, s a puszta mezőben Száguldó lovagot-kísérik vizsga szemekkel.

Benn a mély csendet csak néha szakasztja meg a zaj,

A megütött fegyver zaja s bús éjféli harangként Zeng egyedül és messzeható riadással az őrszó.

Fenn pedig a haza bánatját hordozva szívében Áll harci Dobó.

Török követek érkeznek a vár falához, s jöttük hírére a vár népe megjelenik a bástyákon. Köztük - írja a költő, köztük hattyúi Egernek.

Két deli lány, lebegő magzatja Dobónak.

Iijú Dalár s karján a már-már hervatag Ida.

Vörösmarty szerint tehát két lánya volt Dobónak. El kell gondolkodni azon, hogy az irodalom csupa lánnyal ajándékozta meg az egri vár hős védőjét. Vörösmarty Dalárt és Idát teremti meg a költői szabadság méhéből, hogy a zord harci környezeten idilli ifjúságot és reménytelen szerelmet fessen, később a múlt század derekán Tóth Kálmán színműíró hozza világra Dobó Katicát, a hasonló című történeti színműben. De amíg Ida és Dalár, talán éppen az eposzi műfaj kevésbé népszerű volta miatt elvesztek a feledés homályában, Katica a szín-ámy-virágzásban, amelynek valószínű célja az volt, hogy a harcoló egri nők, kézműves feleségek, paraszti asszonyok alakját egyetlen, stilizált személyben testesítse meg és lehető legközelebb hozza Dobó alakjához, nos ebben az az igazság, hogy Dobó az ostrom előtt két esztendővel nősült meg és a török közeledtének hírére feleségét, egyesztendős Ferenc nevű kisfiával hazaküldte szüleihez. Később valóban született leánya Dobónak, akit Krisztinának hívtak, s akit a szerencsétlen sorsú költő, a magyar Villon, Balassi Bálint vett feleségül.

Páratlan festői készséggel mutatja be hőseit Vörösmarty. Villantsunk fel egy képet az ifjú Pető hadnagyról:

Itt legelöl jár ifjú Pető erdélyi pejével Melynek aranyhímes takaró foglalja be hátát,

S amint a dobogó földet gyors lába dagasztja Könnyű fejét bogiári alatt meghajtja kevélyen.

A gyermek pedig ül, fél szakra kerítve palástját Mely kék habjaival dúsan dagadoz le kerekded Vállairól. Gyöngyös csillag kapcsolja be mellén.

Széle szegett a lebegő két sarka virágos, ezüsttel.

És ez alól deli teste tűnik, mint tiszta virágszál Gyöngyszemü szűk övvel kettéválasztva derékon,

Új Hevesi Napló

29