Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 2. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Kinőtt a fű
Apor Elemér: ÖCuuítt a fű Avar alól kinőtt a fii, büszkén tekintve szét, felszúrta hetykén, mint a tű zöld, villogó hegyét. S mi az, amit finom hegyén oly könnyedén emel? Egy óriás avarlevél, a földről hozta fel. Mint dárda csúcsa fúrta át ott lengedez felül meg sem hajlítja szép nyakát, amelyen súlya ül. E levél eddig védte őt, takarva tél fagyát, de mikor sejtje sejtre nőtt nyűg lett és szolgaság. Most láthatod, hogy mily erő buzdúl lenn, mint a kedv, amint a sejt saijadva nő, feszülni kezd a nedv. Parányi kis vizecske ez s a sejtfal hártya csak, de test már és ébredni kezd, harc lesz és öntudat. Takarja, nyomja súly, levél, azon ő átmegyen, az élet nagy parancsa él: mi lenn volt, fenn legyen. Levélre írja néked. ím a szolgaság kitelt és úgy hordozza csúcsain, mint diadalmi jelt. 4 VIII. évfolyam 2. szám 1998. április
