Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Gebei Sándor: 1848 márciusának eseményei a megyei közgyűlés jegyzőkönyve alapján
Gebei Sándor Heves és Külső-Szolnok megye, valamint Eger város sorsfordító napjainak tanulmányozásában a megyei közgyűlés jegyzőkönyvei nélkülözhetetlen forrásoknak számítanak. Itt és most csak arra vállalkozom, hogy a nevezett forráscsoport alapján vázoljam a megye és a város helyzetét, hangulatát 1848. március 15. és 1848. április 11., tehát a pesti forradalom és a polgári törvénykönyv szentesítése közötti rövid periódusban. Azért választottam ezt az alig néhány hétre kiterjedő időintervallumot, mert ekkor élte át az ország a hatalom- és rendszerváltás legizgalmasabb napjait,mert a forradalmi események a legitimitás és illegitimitás mezsgyéjén zajlottak, mert az átalakulás folyamatának irányíthatósága gyakran veszélybe került, ellenőrzése, illetve ellenőrizhetetlensége nap mint nap égető problémaként jelentkezett. Március 19-én az egri városháza udvarán népgyűlést tartottak, ahol a pesti forradalomról, a 12 pontról tanakodtak és vitatkoztak a résztvevők. A vita középpontjában az úrbéri viszonyok megszüntetésének értelmezése, a közterhek arányos viseletében bekövetkező bejegyzése szerint, Eger polgárai „a forradalom első hevében is legkissebb törvénytelen eljárással sem szennyezték be” a város és a megye hírnevét, sőt a jelenlévők a királyhoz, a hazához és a törvényekhez való hűségüket is deklarálták, a „személy és a vagyonbiztosságnak” megszilárdítására őrcsapat szervezéséről döntöttek. A fentieknek gyökeresen ellentmond a március 20-i „kisgyűlésről" készített feljegyzés, amely a megyében tapasztalható „népmozgalmakról” tudósít. Sajnos, a jegyzőkönyv arról nem tájékoztat bennünket, hogy a „Bécsi Bankjegyei iránt” megmutatkozó, vagyis a hivatalos fizetőeszköz iránti bizalmatlanság mellett milyen egyéb okok válthatták ki a vidék mozgolódását március 20-a előtt. Március 21 -e mindenképpen fordulópontnak számít a hivatalos főváros (Pozsony) és a forradalmi főváros (Buda-Pest), illetve a vidék kapcsolatában, mivelhogy ezen a napon futott be a vármegyékhez és a szabad királyi városokba István főherceg nádor és királyi helytartó gr. Batthyányi Lajos miniszterelnöki kinevezését megerosítő sürgönye. „címzett Uraságtokat azon meghagyással értesítem, hogy a közbátorságnak (értsd: közbiztonságnak) jelen veszélyben forgó állapota tekintetéből addig is, míg ezen felelős ministerium hatás köre törvényes utón meghatároztatnék, a gróf Batthyányi Lajos, mint e részben, meghatalmazott által aláírt rendeleteknek végrehajtását haladék nélkül eszközölvén, ezeknek foganatosítása felőli jelentéseiket ugyan annak terjesszék fel. ” Ez a nádori lépés az ország közvéleménye előtt visszavonhatatlanul legitimálta azt a közjogi méltóságot, akire - és által kinevezendő, de király által megerősítendő minisztertársaira - a forradalmi változásokat jelentő reformok jogi és gyakorlati kivitelezése várt. Igaz, hogy Batthyányi Lajos már március 17-én kézbe vehette elnöki megbízását, ám a „legitim, de nem lojális úton” kinevezett - Esterházy Pál király személye körüli miniszter szavaival - magyar miniszterelnök intézkedései, körlevelei, utasításai, stb. vidéken, igazán törvényesnek István főherceg nádor sürgönyének kézhez vételétől számíthatók. Egerbe Blaskovics Gyula másodalispánnak, a megyei közgyűlés elnökének ugyanezen a napon kézbesítették Batthyányi Lajos miniszterelnök március 17-én keltezett, de csak 18-án postázott I. számú körlevelét. Ezzel a körlevéllel tudatta Batthyányi a miniszterelnökké történő kinevezését és mint az ország élére állított közjogi méltóság a törvényhatósági elnököket „a közbéke és nyugalom fenntartására” Új Hevesi Napló 35
