Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Teleki Sándor: Első találkozásom Bem apóval
Reicht ®óní»or (1821-1892) '&$/? Äw zyiozjzztf Teleki Sándor gróf őrnagy Bem seregének intendánsa - vízfestmény Erdély elesett Miklós1 ki verettek az szaladt, és árulást kiál- lem megszűnt, s az matlanság elterjedt se- zetőr panaszkodott, ta a hazát, mert a sza- nem osztatott ki a pol- jér kávé tejföllel, s sza- céhbeli mesterembert, körülmények közt, hade Baldacci uramért meghalni; le a hazaDésnél, hol ink „Deus”-t2 kiáltot- nemzetőrrel, Rákóczi más hat-hétezer lánd- társsal, kiknek legjobb volt, megiramodtak; a hogy sebesebben szaközi nemes atyafi hóna alá fogta csizmáját, s mezítláb velocipédelt3 a nagybányai bércek felé. Reggel nyolc és kilenc óra közt „per pedes” megindult Désről, s este szürkületkor már Erdőszá- dán volt; tessék kiszámítani madár-repületben a távolságot. Nincsen undorítóbb látvány, mint egy megrémült sereg; életemben kétszer élveztem már e gyönyört, a harmadiktól tán megment az emigránsok istene. A kolozsvár - csúcsai vonalon megmaradt Csúcsa és két római falu. A dés - nagybányain Katalinfalva, a katalinfalvi híddal, mely hídnak az akkori földtani felosztás szerint fele Magyarországé volt, s ott kezdődött tekintetes nemes Szatmár vármegye, a peleskei nótáriusnak hírneves hazája. A kolozsvári sereg Csúcsára érkezve azt tette, mit a dési Szatmárra szaladtában: kitört közöttük a bellum intestinum5 - választánk magunk közül vezért, Riczkó kontra Baldacci - Zsumay kontra Katona. Azt mondták, szervezkedtünk; reorganizáltuk magunkat, mint Nagyidán - s midőn legjobban korteskedtünk a leendő vezér mellett, azon hír terjedt el, hogy Pestről új vezért küldenek le - az osztrolenkai hőst, Bem József lengyel tábornokot. Én azidőben kővárvidéki főkapitány, és mint akkor nevezni szokták - teljes hatalmú kormánybiztos voltam. - Egy sürgönyt kaptam Kossuthtól, melyben bizalmasan tudatja Bem kinevezését, s felszólít, hogy az öreg úrnak rendeletéit teljesítsem.- Baldacci, Katona országból, mindenki tott, a katonai fegye- egymás iránti bizal- regeinkben - a nemhogy Baldacci elárul- mosújvári csata előtt gári katonák közt fe- lonnán koplaltatta a ki jó katona ugyan e záját rajongva szereti, mégsem kíván éhen árulóval! hazát szerető ősapá- tak, ezer sváb olvas zászlójával élőkön, s zsás és kaszás polgár- fegyverök a gubájok sváb leugrott lováról, ladhasson, a szamosÚj Hevesi Napló 15
