Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
zonnyal szimbolikus dátumnak szánva, hogy ezzel is aláhúzza, mennyire Szent Benedek regulája van az alapítás hátterében. Biztos adatunk nincs, de ez a húsvét előtti dátum nem nagyon valószínű. fiz alapítás helye Az Exordium Cistercii a következőket mondja: „Eljutottak Citeaux-ba, egy vad és félelmetes pusztaságba. Megállapították, hogy a hely zordonsága nagyon megfelel annak a szigorú elgondolásnak, amelyet lelkűkben hordoztak...” A szerző a mózesi Második törvénykönyv (32, 10) szavait használja. Az Exordium Parvum-ban a következőket találjuk: „serényen nekivágtak a Citeaux-nak nevezett pusztaságnak. Ez a hely a Chalon-i püspökség területéhez tartozott, és mivel sűrű csalitos és tüskebozótos jellege miatt emberek nemigen jártak arrafelé, csupán vadállatoktól lakott terület volt. Mikor megérkeztek ide Isten emberei, a helyet annál alkalmasabbnak ítélték, mennél megvetettebb és megközelíthe- tetlenebb volt a világiak számára. A csalitot és a tüskebozótot kivágták és elhordták...” A korabeli forrásokból tudjuk, hogy igazában egy erdős vidékről volt szó, de nem egészen lakatlan területről, olyannyira, hogy Rajnáid gróf a területtel egy templomot is ajándékozott Citeaux-nak. Ahol pedig templom van, ott emberek is vannak.1 Az is tény, hogy a monostor mai helye mellett egy forgalmas út volt (Marilier, doc. 27). Nem látszik valószínűnek az a feltevés, hogy Citeaux eredetileg valamivel északabbi helyen kezdődött, és hogy vízhiány miatt 1106-ban helyezték volna át mai helyére. Giteaux első apátja, Szent Róbert 1028 körül született, 1075-ben alapította Molesme-t és már 70 éves kor körül jár, amikor Citeaux-t megalapítja huszonegy társával. Malmesbury Vilmos 1122-1123-ban leírta, hogy hogyan formálódott Molesme-ben a citeaux-i alapítás gondolata. Minden jel arra mutat, hogy az angol származású Harding Szent István volt a legfőbb mozgató. Angliában bencés volt, később Párizsban tanult, majd Olaszországban megismerte az akkori monasztikus reformmozgalmakat. Éppen ezért sok olyan közösségi gyakorlatot, amelyről nincs szó Szent Benedek Regulájában, megkérdőjelezett (rationem eorum efflagitare coepit). Innen az alapvető elhatározás, hogy a monostori élet gyakorlataiból le kell nyesni mindazt, ami nem felel meg Szent Benedek Regulájának. Szent Róbert lett az új monostor első apátja, de egészen a XVII. századig nem szerepel Citeaux-ban az apátok listáján. Ennyire zokon vették tőle, hogy másfél év után visszatért Molesme-be, amivel még a mai cisztercieket is zavarba hozza, mivel csak egy „félalapító”, mert nem tartott ki. Sok szempontból rejtély marad számunkra. Az Exordium Cistercii nagyon röviden intézi el a dolgot, az Exordium Parvum sem igen kommentálja, de leközli Hugó pápai prelátus levelét, amelyben ez áll: 38 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
