Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Jámbor Ildikó: „Magyar pasa uram, olyan állat nincsen”
jámbor Ildikó: „21Dag^ar pasa, uram, ofpan állat nincsen” Várkonyi- Béres: Egri Csillagok - rockmusical az Agria Játékok keretében Sok éve készült a szerzőpáros Gárdonyi Géza remekművének átírására, megzenésítésére. Eredetileg is az egri Gárdonyi Géza Színházzal tárgyaltak, aztán mégis Budapesten a Margitszigeti szabadtéri színpadon mutatták be 1997 nyarán. Azóta persze sok minden változott, egyebek mellett a politikai helyzet is. A darab másként s egy kicsit másról is szól most, hogy új parlament, új kormány irányítja az országot. Az Egri Csillagok Egerben nemzeti, sőt, azt is mondhatnánk: személyes ügy. Hiszen maga az irodalmi mű valamennyi magyar közös kincse, a történet nemzedékek első olvasmányélménye. S mit szólna Gárdonyi, ha látná, hogy megzenésítették írói remekét? Tudjuk, hogy maga is muzsikált, s a nótaszerzés sem állt távol tőle, úgyhogy minden bizonnyal bólogatna. S tán elfogadná szerzőtársnak Béres Attila költőt, aki mind tömörségében, mind verstanilag kiváló dalszövegeket szerzett (Csak úgy zengenek benne a daktilusok!). S nem lenne kifogása a Rockszínház igazgatóból egyre professzionálisabb zeneszerzővé nőtt Várkonyi Mátyás korfestő és miliőteremtö muzsikája ellen. Az egri július 10-i bemutató a Líceum udvarán (szóvá tette néhány látogató: miért nem a várban?) tömörebb és több is, mint az azóta a tv-ben is közvetített tavalyi. Tömörebb, mert az ottani rendezői elgondolás több táncbetétet iktatott bele, és több, mert néhány dal itt, Egerben szólal meg először (Vica és Gergő szerelmi kettőse, vagy Ceceyné szólója). Nyilván mások a lehetőségek. Lélekben többek, anyagiakban, létszámban talán kevesebbek. A darab valamennyi fellépője, készítője itt született vagy ideszármazott egriként nyúl a szerepéhez. A tavalyi produkcióban is részt vevő kiváló vendégművészeket hívtak: a remek hangú Tóth Sándort, vagy a táncosként - énekesként kiváló Halmi Zoltánt Bornemissza Gergely szerepére, a csengő hangú, szép Auksz Évát Vicuska megformálójaként. Az is bebizonyosodik a fiatalabb egri színésznő, Ivády Erika semmiben sem marad le ebben a szerepben, sőt lelki mélységekkel gazdagítja a figurát. A Vikidál Gyula egyéniségéből sugárzó erő és hit alkalmas arra, hogy a magyarságát, nemzeti identitását minden csábítás ellenére vállaló főurat, Török Bálintot személyesítse meg. Jelenlétének hitele van: az idegen érdekektől ezernyi részre szabdalt országban kiállása példát mutat. Kincses Károly mv. hangilag meggyőző. Dramaturgiailag leginkább problémás e kulcsfigura szerepeltetése. A szultánnal a magyar érdekekért önfeláldozóan szembeszálló Török Bálint nagyjelenete a darab csúcspontja: „Magyar pasa, uram, olyan állat nincsen”. Elfogják, elhurcolják, további sorsáról nem tudunk... Hazafiságában, nemes erényekben gazdag a Cecey-házaspár. A Sala Árpád alakította Cecey Péter pontosan tudja helyét a világban s fél karral sem habozik kiállni a török ellen. Halála az egyik legmegrendítőbb jelenete az egri előadásnak. Színészileg pedig alkalmat ad arra, hogy a hitvesét alakító Saárossy Kinga és Dimanopulu Afrodité felidézze azt a melegséget és tartást, mely a régi magyar nemesasszonyok sajátja lehetett. Gábor pap (Vókó János, illetve Barát Attila mv.) a hit, reménység és magyarság jellembeli megformálója (a szerepben mindketten kiválóak, ám különfélék). Végre egy pozitív cigány hős! Sárközi (Horváth Ferenc remekül érti) „alakítja, finomítja” nemcsak a fegyvereket, hanem a cselekményt is. A nemzeti helytállás egyik pillére (a magyar cigány), szemben Hegedűssel, akinek a regényhez képest több, 72 VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus
