Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Csontos Ildikó: Carman, Teremtés
ÉUcrcmfés A Pódium Tánc- és Balettiskola évadzáró táncestje a Gárdonyi Színházban „ Végül felfedeztem minden mozgás forrását, az egységet, amelyből mindenfajta mozdulat születik. ” Isadora Duncan Teremtés: a Pódium Tánc- és Balettiskola táncestjének címadó műsorszáma szimbolikus értelmű. Szinte a semmiből teremtették meg lelkes alapítóik a négy éve működő, és jelenleg közel 200 gyermeket befogadó balettiskolát. Az alapító táncos, koreográfus, Barta Dóra a klasszikus balettól a jazz táncig, a modem balettig, a Budapest Táncszínháztól az önálló balettiskola megalapításáig viszontagságos utat járt be, melynek epizódjait az est folyamán eltáncolta az „Életem” című F. Schubert zenéjére készült táncadagióban. A Pódium balettiskola eredményes működését a tanítványok létszámának folyamatos bővülése mellett konkrét szakmai sikerek jelzik. Az Országos Táncművészeti Fesztiválon szereplésükkel a múlt évben és az idén is az első díjat hozták el. A tánctanár-koreográfusok Barta Dóra és Mirkóczki Zita hitvallása, célja, hogy a táncot és a táncművészetet megszerettessék a gyerekekkel, az esztétikus, szép mozgás segítségével kívül-belül harmonikus egyéniséggé fejlesszék őket, ha lehet, már óvodáskortól a kis növendékeket, akik nagy lelkesedéssel szerepeltek most is, és szívvel- lélekkel táncoltak. Az est első felében táncetűdök, koncertszámok szerepeltek korcsoportonként. A bőség zavarával küszködve a tizenegy produkcióból kettőt emelnék ki, mert ezek művészi színvonalukban kimagaslóak, előadásmódjuk kiforrott és rendkívül szuggesztív. A „Spanyol tánc”-ot Barta Dóra koreografálta, és mivel alkotásaiban rendre a legnehezebbet választja, így jutott el az önmaga táncolta és koreografálta „Életem" c. szólótáncában korunk emberi kudarcainak ábrázolásához, egészen a személyes élmények feldolgozásáig. Mert az „Életem” c. produkció nem más, mint leleplező önvallomás: lelkes magasba szárnyalás, majd földre zuhanások. Meg nem értettség, falak, akadályok, mindezek ellenére újrakezdés és még magasabbra törekvés, az egyéni küldetéstudat, kreativitás megélése, beteljesítése. Ehhez pedig emberfeletti erőre, kitartásra van szükség és emberfeletti, óriási munkára. Barta Dóra a tánc által, a táncban fejezi ki önmagát. A tánc és tánctanítás az élete. Láthattuk, hogy mit jelent egy lépés, egy gesztus, egy ugrás, mely mindent kifejez. A címadó Teremtés c. egyfelvonásos táncjáték jelentette kétségtelenül az est drámai csúcspontját. Gondolatiságában és megformálásában egyaránt egy nagyszabású, több tételes táncmüvet láthattunk, mely M. Béjart rítus, illetve szertartás jellegű-funkciójú produkcióihoz hasonló. Az ősidőkbe az őskáosz állapotáig ment vissza az alapgondolat, földtörténeti korokat visszaidézve. A Teremtés nagyszabású táncköltött vízió. Látomás az őstörténetről, az élet kialakulásáról a Földön, drámai felépítéssel, melynek csúcspontja az első emberpár megjelenése. Igazi, sajátos, a maga nemében egyedülálló, modem balett gyerekszereplőkkel megjelenítve. A zenei anyag szerves egységben volt a látvánnyal. Különböző modem zeneszerzők műveiből vett részletekből tevődött össze a zenei aláfestés, mely az Intitum és 70 VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus
