Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖZÉLET - Jenei György: A helyi politika és a civil szervezetek
Paradigmaváltás a helyi önkormányzatokban A modem ipari világban a 90-es években az önkormányzati működési modell alapvetően megváltozott, és ez a változás napjainkban is folytatódik. Ennek lényegét a szakirodalom a vállalkozó önkormányzat kiépülésének nevezi. A folyamat hátterében egyértelműen paradigmaváltás húzódik. A 90-es évekig az a paradigma érvényesült, hogy az önkormányzatok főleg a piaci kudarcok miatt avatkoztak be. Ez egyaránt jellemezte és jellemzi a közigazgatásközszolgáltatás két alapmodelljét: a jogszerűség alapelvén nyugvó európai kontinentális és az eredményesség követelményét középpontba állító angolszász modellt. A jóléti állam válságtüneteinek kibontakozása gyökeresen új helyzetet teremtett. Most a bürokratikus kormányzat kudarcsorozata késztette a közszektort arra, hogy az egy századdal korábban kitaszított piaci orientáció értékeit újra felfedezze. A piaci működés mozzanatai gombamódra szaporodnak. A régi paradigma azonban úgy szublimálódott, hogy új paradigma még nem alakult ki. Történeti tény, hogy a magánvállalkozások nemcsak partnerként jelentek meg az önkormányzatok mellett, hanem magában a közszolgáltatásban is vállalkozásszerű jellemzők érvényesülnek. A változásokból kiolvasható ugyan a vállalkozó önkormányzatok megerősödésének tendenciája, de a folyamatnak nincs egységes elméleti alapja, nincs normatív jellegű útmutatás. Ennek következtében a fokozatos, gyakorlati tapasztalatokra épülő változások sokszor megelőzik az elméletet, és a tudományos kutatás mindezidáig adós a releváns szintézis kialakításával. A modem ipari világban nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági teljesítőképesség stagnálása avagy visszaesése esetén a modem jóléti állam működésében súlyos funkciózavarok jelennek meg. Mindezek következtében a közösségi szolgáltatás a nyolcvanas években kilátástalannak tűnő helyzetbe került. A gazdaság stagnálása következtében a költségvetés korlátái nyilvánvalóvá váltak, sőt a költségvetés csökkenése miatt nemegyszer olyan helyzet állt elő, hogy a szolgáltatások színvonalában vagy terjedelmében kellett korlátozó intézkedésekhez folyamodni. Ugyanakkor a társadalmi igények növekedése tehetetlenségi nyomatékként érvényesült. Ez a kétirányú hatás a közösségi szolgáltatások átfogó reformjaira késztette a modem ipari világ országait. A reformok során vállalkozó önkormányzat épül ki a következő főbb összetevők mentén: * az adók begyűjtése és a szolgáltatások nyújtására irányuló egydimenziós kormányzati szerepvállalás megváltozik a közintézményi és közösségi akciók szervezése és katalizálása irányába; * közösség-orientált intézményrendszer épül ki, a közösségi felelősség és a köztulajdon a közszolgáltatás egyik motívumává válik; * felbomlanak a monopol szervezetek, erősödik a versenyeztetés: köz- és nonprofit intézmények együttműködnek vevő-orientált szemléletben; * csökken a formális szabályvezérlési szerep és kezdenek megmutatkozni a stratégiai alapcélok és a küldetés-vezérelt szervezetek működésének előnyei; terjed az eredmény finanszírozás és a ráfordítások finanszírozása háttérbe szoml. A fenti változások erőteljesen nyomatékosítják a közgazdasági értelemben vett hatékonyság és vállalkozói szellem elsőrendű fontosságát, a költség-haszon elv következetes érvényre juttatását a közszektor működésében, de legalább ilyen erőteljesen húzzák alá az eredményesség követelményének fontosságát, nevezetesen azt, hogy az adott 48 VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus
