Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖZÉLET - Jenei György: A helyi politika és a civil szervezetek
Anglia Kent tartománya közötti együttműködés). A lokalitás a helyi identitás pedig az egységes Európa egyik tartópillérévé válik, amint ezt számos európai intézmény dokumentuma megfogalmazza: az egységes Európához nem a nemzeti karakter gyengülésén keresztül vezet az út. Éppen ellenkezőleg: csak élő, erőteljes helyi és regionális gyökerekkel lehetünk európaiak. A helyi politikai autonómiához, a helyi érdekek érvényesítéséhez és képviseletéhez kapcsolódó civil szervezetek sajátos helyzetűek Kelet- és Közép-Európa országaiban, így Magyarországon is. Egyrészt akkor lépnek fel a civil társadalom érdekérvényesítő erejeként, amikor a civil társadalom még gyenge, teherbíró képessége és konfliktusfeloldó képessége korlátozott. Ez azt jelenti, hogy az esetek jelentős részében nincs organikus érdekérvényesítés. Nem másolható a modem demokráciák gyakorlata, amelynek lényege, hogy a civil szervezetek felkarolják - artikulálják a társadalom különböző csoportjainál jelentkező igényeket és megkísérlik azok hatékony képviseletét. Nálunk viszont az érdekképviseleti igények a helyi társadalom különböző csoportjainál eltérő erősségűek, és ezért a civil szervezeteknek sokszor „hátulról-mellbe” kell demokratizálniuk, vagyis akkor is érdekképviseleti erőként kell fellépniük, ha ezt nem igénylik tőlük kellő nyomatékkai. Nemcsak a meglévő igények közegében kell otthonosan mozogniuk, hanem - ha ezt szükségesnek látják -, fel is kell kelteniük az igényeket. A civil szervezetek autonóm fellépése szempontjából reális veszélyt jelent, hogy a helyi önkormányzatok autonómiája sérülékeny, könnyen sebezhető. Ez pénzügyi oldalról jelent különös nehézségeket, hiszen köztudott, hogy sok település költségvetési egyensúlya borotvaélen táncol, és ugyan a tömeges csődöt sikerült elkerülni, azonban sok önkormányzat a vagyonfelélés politikájának választására kényszerült és a hitelspirál beindulása is könnyen csődöt eredményezhet. Nyilvánvalónak látszik, hogy az önkormányzati autonómia csak átfogó finanszírozási reform esetén őrizhető meg, amelynek lényegi elemei a következők: * stratégiai szinten biztosítsa a tervezhetőséget a helyi önkormányzatok számára. + teremtsen átlátható pénzügyi-költségvetési kereteket az önkormányzati gazdálkodás számára 4> növelje a személyi jövedelemadó helyben maradó részét A politikai autonómia lényeges feltétele olyan állambiztosítási reform is, amely egyértelmű feladatmegosztást alakít ki az állam és az önkormányzatok között. Az önkormányzati autonómia keretfeltételei között feltétlenül meg kell említeni, hogy erősíteni kell a központi államhatalom - a kormányzati szervek és a parlament - térségi szemléletét. Különleges fontosságú lenne egy gazdasági csúcsminisztérium kialakítása, amely az önkormányzati irányítás érdemi részét gyakorolná, és nem engedné, hogy a településügy és az önkormányzatok ügye degradálódjon. Mindezen intézkedések alapvető célja, hogy megakadályozzák azt, hogy az önkormányzatok egyszerű helyhatósággá silányuljanak. Ennek természetesen nagyon fontos összetevője az is, hogy ne csak a civil szervezetek kooperáljanak, hanem az önkormányzatok is erősítsék a területi koordinációt. Az önigazgatási jog csorbulhat ugyanis a kooperációs mulasztások miatt. A civil szervezeteknek nemcsak a központi reformokat kell szorgalmazniuk, nemcsak a térségi szemléletet kell számonkémiük a központi szervektől, hanem igényelni kell az önkormányzatoktól, hogy változatos társulási formákat fejlesszenek ki. Ezek a változatos törekvések két alapelven nyugodjanak. Egyrészt azon, hogy a közigazgatási feladatok technikailag központosíthatok, másrészt azon, hogy a hatalmi rendelkezési jogosítványok viszont nem. Új Hevesi Napló 47
