Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bakó Jenő: Utam
cBakó ffenö: Ríttam Tiszafüredről származom. Miután az ottani polgári iskolát jeles eredménnyel elvégeztem, özvegy édesanyám úgy gondolta, hogy jó volna, ha valami gyakorlati pályán tanulnék tovább, miután az akkori időkben az értelmiségi pályákon nagyon nehéz volt boldogulni. Ebben az időben, 1921 őszén indult meg Egerben a rom. kát. fiú felső kereskedelmi iskola. Ide iratkoztam be tehát 1922 őszén. Mi voltunk az iskola második induló osztálya. Úgy emlékszem, kb. 35-en jöttünk össze az öreg Líceum II. emeletén lévő tantermében. Igen vegyes társaság voltunk olyan értelemben, hogy idősebb fiúk is voltak közöttünk, sőt volt két katona is. Az iskola akkori megbízott igazgatója, Ágoston Béla idősebb pedagógus volt, a tanárok pedig a cisztercita és a Dobó gimnáziumból jártak át mint óraadók, de voltak mások is, például a könyvvitelt egy banktisztviselő - Hoffman József - tanította, a gépírást pedig egy középkorú asszony (Hüse Istvánné), a gyorsírást idős pap, Leskó József (akiről később megtudtuk, hogy a 100 éves kort is megérte, annak ellenére, hogy elég sok gondot okoztunk neki, igaz, csak egy évig tanított bennünket). A második tanévünk elején azután gyökeresen megváltozott a helyzet. Az iskola igazgatója dr. Óriás Nándor, az egri jogakadémia professzora lett, és jött hozzánk három fiatal, igen ambiciózus tanár: Angyal Lajos, Lénáit János és Somlay Mihály (A későbbiekben mindannyian doktoráltak). A külső tanerők közül csak Bereczky Lórántra emlékszem, aki a tornát tanította. Az új tantestület gyökeresen megváltoztatta, rendbe hozta az addig meglehetősen laza iskolai fegyelmet. Megszűnt a sok hiányzás, rendetlenség. Az a szigorú légkör, amit az új tantestület hozott magával, az iskola további életében is jellemző volt. A külsőségekben is lényeges változás történt, az iskola új, modem íróasztalokat kapott, ahol kettesével ültünk, és kényelmesen lehetett dolgozni a nagy alakú füzetek és könyvviteli papírok garmadája között. A régiek mellett sok új írógépünk is volt mái'. A tanulást is igen komolyan kellett már venni, mert a tanárok ezen a vonalon nem ismertek tréfát. De nemcsak a tanulásban igyekeztünk, hanem volt nagyon jó futball csapatunk is (Gönczy Miklós remek hátvéd játékára emlékszem pl.) és kitűnő úszóink voltak: Szigritz Géza (későbbi Európa-bajnok), Szesztay István, Molnár László. Ebben az időben volt híres az egri diák úszógárda: Bárány István, a Bitskey-fivérek és mások. 1926-ban jeles eredménnyel érettségiztem és döntenem kellett a további célokról. Gépészmérnök szerettem volna lenni, de abban az időben ez a pálya túltelített volt, így arra gondoltam, hogy fizikatanár leszek, ami mégis hasonló szakma. Igen ám, de komoly fizika oktatás csak gimnáziumokban folyt, gimnáziumi tanár pedig csak gimnáziumi végzettséggel lehettem. Nekifogtam tehát, hogy letegyem a különbözeti érettségi vizsgát. Ez pedig nem volt könnyű: 8 évi latin, 4 évi görög tananyagon kívül minden tantárgyból vizsgázni kellett. Ugyanebben a cipőben járt kedves jó barátom, Ferenczy József is, akivel aztán egy időben, 1928 őszén szereztük meg a hőn óhajtott gimnáziumi érettségi bizonyítványt. Ennek birtokában vettek fel a debreceni Tudományegyetemre, ahol 1934-ben kaptam meg a matematika-fizika tanári oklevelet. Oklevél már volt, de állás még csak a távoli jövőben. Két évi várakozás után jött a csoda! Volt iskolámban sikerült elhelyezkednem, mint ideiglenes óraadó tanár. Ez 1936 40 VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus
