Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Tusnády László és Cseh Károly versfordításai

Cs&févwnu>

son<-c/j /an

i^y'ntelecf,.,.

Csönd honol, és langymeleg

ebben a magányos szobában, amelyben várlak,

és itt van egy bíborszínű rózsa,

már fáradt, hervadásba bágyadt,

barna tekintetedre az is oly epekedve vár,

oly gyöngéd, csöndes ez az óra,

hogy egész lényem hallgatag ajánlat,

langymeleg a szemhéjadon, árnyék simogatása.

(1947)

Olaszból fordította: Tusnád}’ László

‘Teofil cVoim§ti~<?}mac/eus:

Szamos

Fonál a Szamos. Mederbe gombolyítja idő-cérnáját.

Kert

Kert virít bennünk. Virágai szirmokként hullnak lelkünkre.

cl)irgil cBulaf

Tücsök

Szegény kis tücsök egyetlen crí-crí. Kettémetszi az éjfél.

Cseh Károly fordításai

Új Flevesi Napló

25