Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Bassola Zoltán: Külföldi útjaim III.

nekicsapódó hullámokat, a partok magas sziklaperemükkel, az égbolt, ahol megszakadt a felhők káipitja - s mindazoknak az arca a hajón, akik nem áldoztak a korláton kihajolva a háborgó tenger istenének. Mert bizony sok kirándulót kapott el a „mai de mére”, a tengeribetegség. Ezeket nem érdekelte sem a táj, sem napsugár, fanyar arccal, összekuporodva ültek a korlát mellett, minden pillanatban készen a kihajlásra s bosszúsan tűrve a többiek gúnyolódását. Nagyon büszke voltam reá, hogy végig keményen álltam a sarat.

Egy francia kislánnyal voltam együtt, így a nap nagyon gyorsan és kellemesen telt el. Maga a sziget nem túl sokat nyújtott. Mire odaértünk, állandóvá vált a szemerkélő eső, így a tájék elrejtőzött előlünk, vagy legalább is összeszűkült s színét vesztette. Mivel étvágyunkat a tengeri levegő erősen felfokozta, jóízűen fogyasztottuk azt a finom tarisznyarákot, amit a kikötő melletti vendéglős ajánlott. Késő este volt, mire hazaértünk.

Normandia felé is tettem két kirándulást, az egyiket autóbuszon, a másikat személygépkocsin. Autóbuszon az egyik angol leányzóval St Maló-ba és Dinard-ba mentünk.

St Maló - ez a 40.000 lakos körüli népességű városka, közvetlenül a tenger mellett épült, és szélső házsoraival már a magas sziklapart peremére esik. Részben a tenger, de főként az ellenség tenger felől jövő támadásai ellen bástyaszerűen kiképzett fallal, ún. „rempart”-ral vették körül. Ez a fal, továbbá a tömören egymás mellé épült háztömbök párhuzamosan égnek meredő kéményei sajátos, a maga nemében egyedülálló jellegzetességet kölcsönöztek neki. Különösen megkapó látványt nyújt, ha az ember a tengerben szétszórtan heverő parányi szirtek valamelyikéről nézi. Egy ilyen nagyobbacska szirten temették el - kívánságára Chataubriand-t. Vasráccsal körülvett kriptáját a tenger hullámai özönlik körül s bámész turisták fényképezik. Az, aki benne nyugszik, a tengert s a tájat nem élvezi, s a szájtátók miatt már nem bosszankodik. Tipikus példa ez a sír a hiú ember romantikus vágyára, aki holtában is érzékszervek által észlelhető örömöket akar magának biztosítani.

Dinard felkapott fürdőhely. „Plage”-a - ahogyan mondani szokták - „az elegáns világ találkozóhelye”. Ott terül el, ahol a tenger egyik keskenyebb betüremlése, az ún. folyó hatol be mélyen a szárazföldbe.

Nagyszerű élményt nyújtott ez az utam, amelyet pártfogóm, a gimnázium tanulmányi vezetőjének családjával autón tettem Mont St. Michel-be. Ez a maga nemében páratlan sziget St. Brieuc-től keletre, Bretagne és Normandia határán fekszik a St Maló-i nagy öbölben, amelynek legkeletibb pontján, Avranche-nál volt a második világháborúban az amerikai-angol egyesült haderő híressé vált partraszállása.

Amikor Dinard-t és St Maló-t hátunk mögött hagytuk, már messziről feltűnt a tenger partközeli részében valami kúpalakú test. Mintha tűzhányó szabályos púpja emelkedett volna ki a tenger sekélyebb részéről. Ahogyan közeledtünk, a hegy csúcsa templom hegyes toronysisakjaként rajzolódott ki s a kúp oldalai házakra tagozódtak. Amikor pedig már mindössze két-három kilométernyire voltunk tőle a parton, az volt az érzésünk, kis játékvárost felejtettek bent a dagálytól elborított parton, olyat, amilyent gyerekek szoktak kezükkel összekapart homokkupacon kialakítani. A kis szigetet tenger vette körül, ahogyan közeledett a dagály, egyre sötétebb hullámokkal. Gyönyörű látványt nyújtott a házaktól cifrázott hegyoldal, ahogy a hegy legtetején a tühegyes tomyú székesegyházban végződött - körülötte közel és távol a smaragd színű tengerrel, amely fodros hullámaival egyre kijjebb és kijjebb tört a parton.

6

VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus