Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Csontos Ildikó: Volt egy gyönyörű titkom
Cs on bő Cldikó: lUüt t'tjij gyönyörű titkom Kalmárné Horóczy Margit táblaképeiből nyílt kiállítás az Egri Galériában A gondolkodás, amely az emberiséget annyi merész tettre ihlette már, egy csodálatos képességgel is megáldott bennünket. Egy speciális nyelvvel, amelyet egyesek közülünk mindenki nevében beszélnek, hogy mindenki megragadhassa az élet rejtett értelmét, amelynek kifejezésére a legtöbb ember mégis hiába vágyik. Hangok és fonnák, hallási és tapintási érzékietek alkotják ezt a nyelvet, amit MUVÉSZETnek nevezünk. Ehhez a rövid szóhoz az emberiség története során mindenkinek hozzá kell toldania valamit. Ennek a sok száz, sok ezer év óta tartó közös erőfeszítésnek eredményeként változik át világunk a véletlenek halmazából műalkotássá. A kortárs magyar képzőművészet nem bővelkedik női alkotókban. A kevesek közé tartozik Kalmárné Horóczy Margit, akit szuverén világú és stílusú művészként tartanak számon. Művészi pályára vezető útja különösen egyéni volt. Kalmárné látszólag nem végzett szisztematikus szakmai tanulmányokat, mégis kiállító művésszé érett. A képzőművészeti pályára történő felkészülése elgondolkodtató. Az egyetem kémia-fizika szakát elvégezve és ezen szakok tanítása mellett megalkothatta hosszas, titkos, mélyben folyó vajúdás árán a maga művész-világát, amelynek eredményeit időről-időre kiállításokon tálja a közönség elé. Mindenkitől különböző, különös stílust talált magának, illetve ebben a stílusban talált önmagára. Nem voltak mesterei, bár festőművész unokatestvére, Horóczy Géza alkotásai láttán már elég fiatalon a művészpálya mellett döntött. Művészetére nem hatott közvetlenül senki. Hosszas keresgélés, próbálkozások árán jutott el a népművészet szellemében fogant ősi, atavisztikus jelképekkel, gondolatokkal, motívumokkal telített táblaképek festéséhez. Különös festői világ Horóczy Margité. Életre kelt mesevilág elevenedik meg keze alatt. A címek önmagukért beszélnek, például Mese a szeretetrűl. A magyar mondavilágból eredezik az Eredetmonda és az Emese álma. Személyes indíttatású a Nagyanyám kendője c. festmény. Madárábrázolásai megrázóak, pl. a Madársors elpusztult madara vagy az Álombéli madár kék madara. Rejtett gondolatokkal, szorongással és mosollyal találkozhatunk a táblaképeket szemlélve. Látomásszerű vízió a Holdfényben és a Látomás c. kép. Végtelenül finom rajzolatú, egyszerű vonalvezetésű minden festmény. Horóczy Margit kevés színt használ, főleg a mélyebb, sötét árnylatokat kedveli. Apró, miniatűr világos festékpettyekkel illusztrálja mondanivalóját. A képkeretek stílusosan egyszerű, hajlított vonalú, világos fenyőből készültek. Az Egri Galériában kiállított táblaképek a befelé forduló, zárkózott természetű alkotójuk vizuális önéletírásai. Lelkiállapotának, félelmeinek, magányának, fájdalmainak kifejeződései. A pöttyformák és a színfoltok válnak az alkotói gondolatok hordozóivá. Művészetének önmaga az alanya és a tárgya. Horóczy Margit Iélekrezdülése nyilvánul meg a finom, hajlékony vonalvezetésben, a mély sötét színekben. Eközben úgy vall magáról, hogy közben tükröt tart másoknak is önmaguk megismeréséhez. Motívum- és szimbólumrendszere mindenkinek különböző asszociatív értelmezésre nyújt lehetőséget. A képekből fakadó asszociációkat tehát magunk is továbbszőhetjük. A festmények kialakulásának megvan a maga módja. Amikor a festmény elkészült, a tárgya leleplezi magát, feltárul a néző előtt. Bánszky Pálnál szebben még nem méltatták Horóczy Margit festészetét. "Művészete romlatlan tisztaságú, mint a gyermeki világ. Önvallomás. Áhítat és szeretet. Nőiesen törékeny lélekrezdülés. Aggódás és életöröm. Önálló, magas esztétikai értéket hordozó művészi hang, finom mívű líra. Szín és formapoézis." Új Hevesi Napló 57
