Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: A Heves megyei turizmus újjáélesztése 1945–48-ban
Mfsóczki Lajos: c/j- cJ-fzijzí. tuzíztmií ájraitísztáss. ig^jj-íjS-ljan A II. világháború frontja 1944. november 17- december 27. között zúdult végig Heves megyén, amely után ez a térség is romokban hevert. Egerben a Nemzeti Bizottság (ENB) 1944. december 18-án, Gyöngyösön 1945. január 2-án alakult meg (GYNB), amelyek újjáépítő és szervező munkája már a télen észlelhető volt. Azonban akkoriban a turizmus újjáélesztésére még nem is gondolhattak. Hiszen annak alapfeltételei, az utak, közlekedési eszközök használhatatlanok voltak - a szállóhelyek, turista menedékházak üresen, kifosztva tátongtak - a vendéglátást az élelmiszerhiány bénította. Az embereket még a háború szörnyű emlékei sokkolták, és ha valamely csoda folytán kedvük kerekedett volna is, hogy legalább gyalog valamely kirándulóhelyre menjenek, nem tehették a szovjet katonai szervek kijárási tilalma miatt. De amint megindult a romok eltakarítása és az újjáépítés, egyúttal a turizmus alap és tárgyi feltételei is helyreálltak. Hidakat építettek, és járhatóvá tették a közutakat, amely munka a Mátravidéken, Eger és Bélapátfalva között olykor-olykor elaknásított útszakaszon folyt. Még dúlt a háború a Dunántúlon, amikor február 19-én elindult az első személyvonat Hatvanból Budapestre. Március 10-én a (Miskolc)- Füzesabony - Budapest, június 15-én a Gyöngyös - Vámosgyörk közötti vonalon is megindult a vasúti személyszállítás. (A Mátra idegenforgalmában jelentős szerepet játszó Mátravasút a polgári személyszállítást 1947. április 16-án kezdte el.) Szeptember 1-én a MAVAUT gyöngyösi megbízottja Gyöngyös- Galyatető, szeptember 20-án a MAVAUT fővárosi központja Gyöngyös - Budapest között indította meg az autóbuszjáratát. A turizmus újraélesztésében az első lépéseket a turisztika hívei tették. Viszonylag korán, az ENB 1944. december 30-i és a GYNB 1945. január 22-i tanácskozásán előkerült, igaz, áttételesen, a szállodák és panziók, valamint a turista menedékházak "állagmegóvásának" ügye. A GYNB a fosztogatást úgy akarta megállítani, hogy 1945. február 26-án a Mátra erdőinek és ásványkincseinek "népi tulajdonba vételéről, jövőjéről" döntött, és a gyöngyösi, továbbá a mátrai üdülőhelyi építményeket, turista létesítményeket köztulajdonná nyilvánította. Bár a földreformról szóló 1945: VI. te. megsemmisítette a GYNB intézkedését, a Magyar Turista Egyesület Mátra Egylete (MTE ME) tagjai hozzáfogtak a mátrai turistautak és túrajelzések helyreállításához. Kitakarították a menedékházakat és bebútorozták. 1945. május 1-én öt mátrai menedékház fogadhatta a háború után újjáéledt természetjárás első "fecskéit". Előbb az MTE Egri Bükk Egylete (EBE), vagy ahogyan néhány évig nevezték, a Természetbarátok Turista Egyesületének Egri Csoportja, aztán december 1-én az ME is "hivatalosan" újjáalakult. Mindkét egylet az idegenforgalom újraindítását és felvirágoztatását tűzte célul a turisztika segítségével. Az egriek tömegturisztikai kezdeményezése augusztus 14-én a város műemlékeinek megtekintésével, másnap a vasúti várállomástól indított bükki kirándulásukkal kiválóan sikerült; 60 egri és négy környékbeli község 80 természetrajongója vett részt a túrán. Az ME az egyre gyakrabban hangoztatott, a demokratikus pártok jelszavaként szajkózott kifejezéseket is átvette, hogy akadálytalanul működhessen: "Turisztikánk ezentúl a dolgozó nép érdekeit szolgálja, az idegenforgalmunkat szándékozik patronálni, és harcosan kitaszítja soraiból a népi demokráciára káros elemeket." Az eredményes szervezésnek köszönhetően taglétszámát 1946 júniusáig 208 főre növelte. A forint 32 VIII. évfolyam 3. szám - 1998 június
