Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: A Heves megyei turizmus újjáélesztése 1945–48-ban
bevezetésének tiszteletére augusztus 15-én "A Mátra turista értékeiért!" jelszóval területi tájékozódási versenyt rendezett a Mátrában. Az elnökség október 8-án elkészítette és beterjesztette a városházára A mátrai turisztika fejlesztésének és idegenforgalmi hasznának lehetőségei című, 1950-ig szóló tervezetét, amelyet a polgármester, dr. Barna Sándor jóvá is hagyott. A nemzeti bizottságok is cselekedtek a turizmus tárgyi feltételeinek megteremtéséért. A GYNB még az 1945. február 28-i tanácskozásán felhívta a pártvezetők figyelmét a Hungária Nagyszálló mielőbbi megnyitására. A pártvezetők közös plakátokon kérték Gyöngyös és a környék lakosságát a széthurcolt felszerelések, eszközök visszaszolgáltatására. Bár ez kevés eredménnyel járt, április 15-én a nagyszálló 12 szobával ismét megnyílhatott állami, párt és országos vezetők és családtagjaik előtt. Július 7-én az egri Korona Nagyszálló minisztereket és politikusokat fogadott. Az EBE jól határozott, amikor már 1945. április 15-én egy előterjesztéssel a nagy múltú fürdő- és gyógyturizmus mielőbbi beindítását sürgette Eger idegenforgalmi hírnevének visszaszerzéséhez az ENB-nél: "Eger gyönyörű fekvése, ózondús levegője, természetes és meleg, gyógyhatású vize az üdülni vágyók tízezreit van hivatva befogadni." Ennek az igénynek a megvalósítását az ENB, a polgármesteri hivatal és Milassin Kornél főispán hivatala is támogatta, bár a város vendéglátói és szállodai feltételei elégtelenek voltak a tömeges idegenforgalom fogadásához. Az idegenforgalmat támogató turisztika lendületének a belügyminiszter 1947. március 20-i, 91633/47. B. M. számú, a gyöngyösi polgármesterhez írt levele vetett véget azzal, hogy az ME-t feloszlatta. Ehhez a gyöngyösi és mátrai szervezett turista élet megszűnt. Azokat, akik tovább is járták a Mátrát, "kispolgári ellenségeknek", "reakciósoknak" nyilvánították. (A feloszlatás okát máig csak találgathatjuk.) Az EBE a gyöngyösiek helyzetét látva április 4-én ideiglenesen megszüntette a tevékenységét. Ezekkel egyidőben a "hivatalos" idegenforgalom éppenséggel megerősödött. 1946. augusztus 21-én Idegenforgalmi Nap volt Mátraházán, ahol Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter és Tardi Nándor országos idegenforgalmi igazgató egybehangzóan kijelentette: "... (A) hangsúly a... belső idegenforgalmon van... A Mátra vonzerővel bíró, ideális idegenforgalmi hely, amely a Balatonnal együtt rövidesen föpillére lesz a meginduló idegenforgalomnak..." Ez a biztatás is hozzájárult az augusztus 25-én megrendezett, a háború utáni első gyöngyösi szüreti felvonulás sikeréhez, amelyre nógrádi, borsodi, Szolnok és Pest megyei vigadni vágyók is eljöttek. Dr. Barna polgármester jó érzékkel, Gyöngyös és Mátra idegenforgalmi céljait is megfogalmazva készítette el Gyöngyös újjáépítési tervezete című (3 éves terv) megyei beadványát 1947. február 1-én, amelyben csupán a Kékes Szálloda újbóli megnyitásához 4 millió forintnyi költségvetést állított be. Tény, a gyöngyösi-mátrai turizmus ügye országos érdekké vált. Ezt a Magyar Városok Országos Szövetségének 1947. november 27-i budapesti idegenforgalmi értekezlete is tükrözte, amelyen dr. Barna megbízottját, Benei Sándor városi idegenforgalmi előadót felkérték a Mátravidék turizmus-ügyeinek intézésére. Az egri idegenforgalom is fejlődött. 1946. október 19-én angol vendégek jártak Egerben, ahol a Lyceum könyvtárában "nem győztek" betelni a gyönyörű, kézírásos kódexek látásával". Az Igazság nevű lap október 27-én az Egri múzeumügy címmel írt riportot, amelyben az idegenforgalom egyik vonzerejének, az egri múzeumnak mielőbbi megnyitását sürgette. Az Eger és az idegenforgalom című november 2-i újságcikk kiadta a turizmus új jelszavát: "Reklám, reklám és reklám!" A Heves megyei pezsdülő idegenforgalomra a szomszédok is felfigyeltek. 1947. február 28-án Miskolcon az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (OMIH) Új Hevesi Napló 33
