Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Dr. Koncz Lajos: A püspökkari szociális körlevél háttere és távlatai
kében a vezetők külföldi hiteleket vettek fel, amelyeket nem a gazdaság fejlesztésére, hanem a rossz hatékonyságú gazdasági szerkezet fenntartására és az életszínvonal szintentartására fordítottak. Az adósságot és annak kamatait ma kell visszafizetnünk.” A 42. pont ezt összegszerűségekkel egészíti ki, de semmilyen kommentárt nem fűz a puszta tényékhez. A körlevél szerkesztése során felmerült ugyan olyan igény és vélemény is, hogy fejeződjék ki másféle gazdaságpolitikai felfogás is a visszafizetés jelenlegi szigorú vállalása mellett, de ez végül is tapintatból nem került be a szövegbe. A tőke világuralma Háttér-információként viszont ide kívánkozik bizonyos tények és vélemények közlése a körlevél által is említett “világgazdasági helyzet” teljesebb megértéséhez. S ehhez nem kell külső' forráshoz fordulnunk, mert a legfontosabbat a körlevél egyik szerkesztő-munkatársa nyújtotta, Kindler József, közgazdasági egyetemi professzor, a Vasárnapi Újság 1996. nov.3-i rádióadásában. E műsorban a professzor egy neves amerikai közgazdász, David Corten „Tőkés társaságok világuralma” című könyvét ismertette. A szerző három évtizedig állt a Világbank szolgálatában, és most leleplezte 1995- ben megjelent könyvében ,,a liberális, monetáris világ uralkodó ideológiáját, taktikáját, eszmekörét, terjedési stratégiáját, módszereit s főleg hosszútávú tarthatatlanságát.” A budapesti Közgazdasági Egyetem most adta ki a könyvet egy munkacsoport fordításában, és a bevezetését Kindler József írta. A műből kiderül, hogy a hetvenes évektől kezdve érvényesül ez a diktatórikus pénzügyi politika az egész világon. S azóta mind jobban mélyül a válság, és végletes elnyomorodás kíséri világuralmukat mindenütt. Pedig hogy ez törvényszerűen gazdasági összeomláshoz is vezet, arra már volt megrázó példa a közelmúltban, a mexikói gazdasági összeomlással. E világuralom agytrösztje és vezérkara a Világbank és I. M. F. (Valutaalap), melynek mi is elkötelezettjei vagyunk. Corten riadót fúj, hogy ismerjük fel a fenyegető veszélyt, ha nem akarjuk, hogy a pénz világuralma tönkretegye a föld számos népét, nemzetét, köztük a miénket. „Abszurdum, hogy egy olyan kormány teszi ezt velünk, melynek vezető pártja nevében a szociális elkötelezettséget hirdeti!” - nyilatkozta a magyar professzor. Az interjúban ilyen kifejezések szerepeltek, részben a könyvből merítve: „emberevő gépezet”, „katasztrófa”, „élethalál kérdése”, „föl kell eszmélni és kiáltani kell!” Ilyen figyelmeztető kiáltás volt ‘96 őszén a „Cor unum” pápai bizottság 80 oldalas dokumentuma „Éhség a világban” címmel. Alcíme: Kihívás mindenki számára. Drámai megállapítása, hogy ma a világ szegényeinek nyomorúsága és az éhség égbe kiált. És fokozottan érvényes a pápai enciklikák figyelmeztetése, hogy minden magán-vagyon társadalmi jelzáloggal terhelt, s egykor felelni foguilk Isten előtt ez ügyben. A dokumentum még az ószövetségi jubileumi szentévek isteni törvényére is hivatkozik, mely szerint 50 esztendőnként a rabszolgákat felszabadították és az adósságokat elengedték. Hasonló együttérzéssel beszél Szentatyánk a Centesimus Annus - körlevélben (1991, 35.p.) a problémáról, és az illetékeseket az adósságvisszafizetés követelésében „könnyítési módozatok keresésére” szólítja fel. Ilyenekre egyébként a múlt évben már sor került a Világbank gyakorlatában is (elengedések, enyhítési akciók! Cf HVG, 1996. okt. 5., 24. old.) 28 VII. évfolyam 1997. március hó ♦ 1. szám
