Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Dr. Koncz Lajos: A püspökkari szociális körlevél háttere és távlatai
Állam és politika Ez a témakör a legrövidebben tárgyalt a körlevélben. A 65. pont idézi a Centesimus Annus egy figyelmeztetését (28), amely a politikai rendszerváltások általános eufóriájával szemben prófétai előrelátásnak bizonyult 1991-ből: „az átalakulással érintett országok számára valódi »háború utáni» időszak fog bekövetkezni számtalan prblémával.” A körlevél sajnálattal állapítja meg, hogy a „politikai átalakulás és a demokrácia valóban nem hozta magával a sokak által remélt jólétet.” De az is igen sajnálatos, hogy ugyancsak „nem hozta magával elegendő mértékben a társadalom közéleti aktivizálódását” (69). Márpedig a demokráciát - ahhoz, hogy jól működjék, „tanulni és gyakorolni kell” (78/. Ezért „nagy gondot kell fordítani a nép és főleg az ifjúság állampolgári és politikai nevelésére, hogy az állampolgárok jól betölthessék szerepüket a politikai közösség életében” (/72, GS zsinati okmányból vett idézet). Végül egy igen fontos pozitív ajánlás hangzik el a 71. pontban: „Nem szabad engedni, hogy a társadalomban terjedő pesszimizmus, rezignáció és rosszkedv uralkodóvá váljék... Az egyház ezért szembeszáll azzal a kicsinyes szemlélettel, amely a változásoknál csak a nehézségeit és rossz oldalait látja, vagy megfeledkezik a szabadság csodálatos adományáról, és ezzel a múlt iránti hamis nosztalgiát szolgálja” (a „gulyás-kommunizmus egykori illúziója!). A kultúra értékrendi válságai A körlevél azt a szerteágazó témakörét, melyet a kultúra címszóban foglal össze, 4. fejezetként tárgyalja és érti alatta „az ember összes szellemi és testi képességének egyéni és közösségi kiművelését.” A 80. pont alap-megállapítása, hogy „az elmúlt évtizedek súlyos károkat okoztak testi és lelki egészségünkben, sokakban megtépázták az eszmények és az értékek rendjét is. A megújulásnak is feltétele tehát, hogy Isten színe előtt megvizsgálva lelkiismeretünket, számot vessünk magunkkal, és felülvizsgáljuk eszményeinket, értékrendszerünket”. Az értékrendi válságok sorában megbélyegzi a körlevél „az élet tiszteletének” hanyatlását /öngyilkosságok, eutanázia-törekvések, abortuszok/ . Az utóbbi súlyos problémánkhoz nyújtott távlati hátteret és szaktudományos, tekin- télyi támogatást a ‘96. okt. 17-19. közt Rómában tartott, vatikáni szervezésű nemzetközi konferencia „Család és demográfia” címmel. A szociológus, demográfus és egyházi szakemberek alapvető megállapítása volt, hogy szinte az egész világra kiterjedő „agresszív születésellenes kampány” folyik /most a legvadabb és legszervezettebb a kommunista Kínában/, melynek finanszírozói a pénzügyi hatalmak, név szerint megemlítve a Világbankot. Nálunk 1994 őszén a „Bokros-csomag” megrendelője is ez a szervezet volt, az egész addigi szociális védőháló, családtámogatási, egészségügyi rendszer, stb. leépítését kötve ki a további kölcsönök, hitelek feltételéül. Ez az akkori sajtóban is olvasható volt, ha óvatos tálalásban is. Ezt a jelenséget nevezi Szentatyánk „a halál kultúrájának”, mely veszélyezteti Európa és a világ jövőjét. A további értékrendi válság-tünetek: az individualizmus és önzés, durvaság, brutalitások eluralkodása, a másik ember megbecsülésének gyöngülése, a magán- és köztulajdon veszélybe kerülése, az üzleti tisztesség megfogyatkozása. Ezek hátterében a fogyasztói társadalmi szemlélet elterjedése áll, mely „a múltban hivatalosan terjesztett materialista ideológia és a nyugatról érkezett szekularizált életszemlélet” következménye, VII. évfolyam 1997. március hó * 1. szám 29
