Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - KÖZÉLET - Ködöböcz Gábor: Beszélgetés dr. Koncsos Ferenccel (interjú)
ban van annak, hogy a történelmi küzdőtéren jók és jók állnak egymással szemben. Ha minden szemben álló csoport erkölcsében van igazság, akkor egyetlen állásponthoz sem kötelezhetjük el magunkat véglegesen, de az ellentétes álláspontot sem ítélhetjük el egyértelműen. Aki az igazsághoz akarja magát elkötelezni, nem lehet egyoldalú, részrehajló szemléletű. Aki nem részrehajló, az kényszerül korábbi meggyőződése feladására az igazság érdekében. Nem egyértelműen lehet képmutatónak, farizeusnak ítélni azt, aki átértékeli korábbi álláspontját. Aki az igazságot keresi, annak az eltérő erkölcsökben nem a visszásságokat kell sandán és rosszindulatúan szemlélni, hanem a bennük rejlő közös, ideális lehetőségeket az igazságra visszavezetnie. Másképpen szólva megértéssel fordulni hozzájuk, törekedni kell egymással való megbékéltetésükre, ami nem lehetetlen, hiszen minden erkölcs a JÓ valamely vonatkozását fogalmazza meg. Nemcsak más személyekkel, hanem más erkölcsökkel szemben is toleránsnak kell lenünk.- Szinte biztosra veszem, hogy neked is egyik meghatározó élményed a Holt költők társasága című film - Robin Williams zseniális főszereplésével. Az általa megfonnált tanáregyéniségről azért is fontos lenne tudni a véleményed, mert hallgatói körökben téged is olyasféle "figuraként" tartanak számon. (Termeszt lesen engem is a tisztelőid között tudhatsz!)- Szeretem az ideális tanárokat bemutató filmeket. A filmbéli ideális tanárok különböző tanárideálokat mutatnak be, nagyon szimpatikusán. A valóság azonban más. A filmen előre megírt sztorit a leghatásosabb formában, hosszas tervez- getést követően jelenítenek meg, a mindennapokban pedig rögtönözni kell. A valóság ezért szerintem izgalmasabb, mint a film. Valószínűleg van minden tanárnak tanárideálja, még akkor is, ha ezt soha nem fogalmazza meg leírt formában. Az én tanárideálom ilyen lenne: hallgatóinak megadja a lehetőséget arra, hogy felismerjék az általa előadott tudomány nagyszerűségét és fontosságát az emberibb élet eléréséhez; előadását a hallgatók érdeklődéséhez igazodva előadás közben is alakítja; vizsgán arra kíváncsi, hogy mi az, amit az elsajátítható anyagból elsajátított (és nem arra, amit nem tud), hallgatóiban a jót keresi, törekszik megérteni őket, és igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy felismerjék saját nagyszerűségüket és esendőségüket is. Mindezt elérni persze erőt meghaladó feladat, én is tudom. De próbálkozni szabad és érdemes. Új Hevesi Napló 45
