Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)

1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Murawski Magdolna: Egy amerikai Egerben

- A táj gyönyörű. Az óváros igen szép és tiszta. Különös atmoszférája van, ami megmagyarázhatatlan. Nagyon szépek az épületek. Finomak az ételek. Az em­berek barátságosak, kedvesek. Titokban a fejemet csóválom. Még szerencse, hogy nem hallotta a rá tett megjegyzéseket. Lehet, hogy akkor másként látná a dolgot?- Van-e valami, ami nem tetszik, amit kifogásol?- Ó, igen. Döbbenetesnek találom, ahogyan Amerikát utánozzák az üzletek. Ennek a városnak épp az a vonzereje a külföldi számára, hogy másmilyen, régi és szép. Nem lenne szabad megváltoztatni a jellegét, elrontani a buta üzleti reklámok­kal, mert ha egyszer valóban ugyanolyanná válik, mint Amerika, akkor minek jön­nénk ide?- Ezt örömmel hallom, mert bennünket, itt lakókat is idegesít az a szub­kultúra, mely rohamosan terjed. De furcsa, hogy ezt épp egy amerikai mondja. Nem találja úgy, hogy ettől otthonosabb lesz a környezet, ahol éppen ideiglenesen tartózkodik?- Egyáltalán nem. Ha Amerikában akarok lenni, hazamegyek. Ha külföldön vagyok, akkor meg akarom ismemi azt a környezetet, és elsősorban azt a kultúrát, melyet itt így első látásra is csodálatosnak, különlegesnek és szépnek találok. Őriz­zék meg, ne herdálják el, mert igen értékes dolog az, ami a birtokukban van. Talán az előítéletek, a szokás hatalma, hogy beszélgetésünk alatt először én is meghökkenek? Miért van az, hogy a másságot csak egyféleképpen szabad ma már értelmezni? Megtapsoljuk a Dzsungel könyvét, lelkesen bólogatunk, hogy bi­zony a másság az figyelmet érdemel, s nem szabad elítélnünk másokat, csak mert másak, mint mi vagyunk. De amikor közvetlen közelből találkozunk vele, azonnal a régi reflexek kezdenek működni bennünk. Hogyan lehet megértetni a környeze­tünkkel, hogy a mi másságunk épp olyan fontos, mint a másoké? S hogy egy más­ként gondolkodó amerikai látogatása Egerben azért különleges, mert a maga más­ságával a mi másságunkra, a mi különös szépségű városunkra hívja fel a figyel­münket. Egyúttal pedig arra, hogy az átlagember mindenütt egyforma. Nem akar hódítani, területet foglalni, finánctőkével behálózni, rabszolgává tenni az egész vi­lágot. Egyszerűen csak élni akar és másokat is élni hagyni. Tiszteletet vár, mert ő is tiszteletben tart másokat. Új Hevesi Napló 35

Next

/
Thumbnails
Contents