Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 2. szám - Farkas András: Morzsák - Utószó (részlet)
ben, ha tetszik - házi kabátjában - pódiumra terelni a vallomást, amellyel tartozom-tartoz- tam társaimnak. Akik magyarul, akik még versül tudnak, akik még az emberi méltóság és a lélek szabadsága által határolt térségben nem restek meghallani egyik társuk párbeszédre szólító üzenetét. Vakmeró'ség azt állítani, hogy erre felhatalmazásom van? Ki-ki maga ismeri legjobban készségeit, azt az állapotot, amit a bölcsőben beleraktak a bőrkötésű tarisznyába. Aki eddig nem jutott el, az magára vessen! írtam, kiadtam. A többi már nem az én kötelességem -, a lelkiismeretvizsgálaton kívül. Bonam? - pugnam? - pugnavi? - Jó? - harcot? - harcoltam? - (a kérdőjelek tudatosan állnak a helyükön, mert sok mulasztás, tévedés, félrefogás nyom- ja-nyomhatja a számlámat). És mert hiszem, hogy a Morzsákból többen fognak csipegetni. A szabatosságra mindig nagy súlyt fektettem; ezért a bizonyosság kedvéért, latinul is idefogalmazom a kijelentést: Pugnavi pro bonitate, veritate, amore - et libertate animae meae! Vexillae Dei proedunt - ha szabad itt átírnom ezt a szép középkori himnuszt... A számtalan kiállítás közül néhány meghívó, melyeket mind Dr. Farkas András nyitott meg. VII. évfolyam 1997.május # Farkas Andrásra emlékezve # Különszám 47
