Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 1. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Dr. Misóczki Lajos: A gyöngyösi Katolikus Legényegylet - Kolping-család
Bővült az egylet tevékenysége: Az 1901-ben létesített sportkört 1911-ben sportegyletként újjászervezték. Kapcsolatot létesítettek helyi egyesületekkel, a Nemzeti Ünnepségeket Rendező Bizottság után a Gyöngyösi Ifjúsági Egyesülettel és a Gyöngyösi Műkedvelők Egyesületével. A vidéki ifjúsági körök közül 1904-ben a Hatvani Katolikus Ifjúsági Egylettel léptek kapcsolatba. Az egylet első virágkorát az I. világháború négy éve megtorpanásra kényszerítette. 1914-1918 között a legényegylet 204 főnyi létszámából 152 személyt vittek katonának, vagy osztottak be hátországi szolgálatra. Az itthon maradtak már 1914/1915 telén hozzáláttak a hadiözvegyek segélyezéséhez és a hadiárvák gondozásához. 1916-ban az egylet segített a Gyöngyösi Felsővárosi Mária Lányok Társulata megalakulásában. Az 1917. május 12-i nagy tűz a legényegyleti épületet is elhamvasztotta. A romok között csak az egyleti zászló rézkeresztjét találták meg. 1918. november 1—1919. szeptember 1. között szünetelt a legényegylcti tevékenység. 1919. szeptember 15-én Gyöngyösi Katolikus Legényegyleti Dalárda néven újjáéledt az énnekkar. 1919/1920 telén meg nekifogtak az egyleti élet indításához. Véber János főtisztelendő, a legényegylet akkori egyházi alelnöke vezetésével. Megkezdték az egyleti épület bővítését. Dr. Bozsik Pál plébános, az egylet egyházi elnöke 1921. augusztus 15-én megindította az új székház (a jelenlegi Kolping-épület) építését, amely rendkívül rövid idő alatt, november 20-án el is készült, és megnyitotta kapuját. A Német utcai (ma Török Ignác utca) bejárat fölött jelmondat hirdette: „Isten áldja a tisztes ipáit!” Élénkült az egyleti vallásos élet is. Dr. Bozsik az egyletre támaszkodva 1925. január 17-26. között Szent Missziót tartott Gyöngyösön. Július 5-én pedig a legények megrendezték az egylet fennállása 60. évfordulójának országos ünnepségét. Az új egyleti zászlót Kriston Endre egri lóm. katolikus püspök áldotta meg. Az egylet 38 oldalas emlékkiadványt jelentetett meg. 1926. szeptember 1-jén a felsővárosi plébánia közreműködésével megalakult a Gyöngyösi Katolikus Leánykor, amely „együttes munkálkodásra” szövetkezett a legényegylettel. 1928-ban Rázus József megírta a legényegylet rövid történetét. Abban az évben az egyleti legények létszáma 688 főre emelkedett. 1926-tól a legényegylet adott helyet a Gyöngyösi Felsővárosi Mária Leányok tár sulatából alakult egyesületnek, 1933-ban meg közreműködött a Gyöngyösi Katolikus (Kolping) Leánykörnek és an- •nak Napsugár- Leányklubjának a megszervezésében. A legényegyleti székház minden olyan politikai, művelődési és egyéb rendezvénynek helyt adott, amely nem volt egyház- és vallásellenes. Ezáltal a társadalmi kapcsolatait tovább bővítette. 1933. december 1-jén a legényegyletiek megalapították a 783. sz. Gyöngyösi István Öreg Cserkészcsapatot, amely szintén a székházban kapott otthont. 1933—1941 között a legényegylet történetének második virágkora következett be. 1933-ban bevezették a heti kultúrdélutánokat. (A székház attól kezdve kultúrház néven volt ismert.) Havonként színi előadásokat rendeztek a Gyöngyösi Mária Leányokkal. 1934. január 15-től 20 héten keresztül ismeretterjesztő előadás-sorozatot tartottak. Miután 1934. április 15-én megnyílt a ferences rendi irányítású új Katolikus Kultúrház (a mai Puskin Mozi épülete), a két intézmény szinte mindenben együttműködött. 1935. január-1 -jétol újjászervezték a Gyöngyösi Katolikus Leánykört, amely csatlakozott a legényegylethez, és annak keretében működött tovább a Gyöngyösi Iparos Leányok Egyesülete, közismertebben Gyöngyösi Katolikus Leányegylet néven. A legényegylet az 1935. március 9-én módosított alapszabálya értelmében az egylet minden helybeli ifjúsági egyesülettel, vagy csoporttal kapcsolatot kezdeményezett. 1936-tól nemcsak nőtt a ferencesek befolyása a legényegyletben, hanem r endi és érseki hozzájárulással közössé vált az egylet (felső- és alsóvárosi plébánia) gondozása. November ben a felsővárosi plébános, Magnin Adorján ösztönzésél e irodai alkalmazottak és kereskedőlányok megalakították a Gyöngyösi Szent Zita Kört, decemberben a Katolikus Dolgozó Lányok (KDL) Gyöngyösi Egyesületét. Mindkét leánycsoport csatlakozott a legényegylethez. VI. évfolyam 1996. március # 1. szám 29
