Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)

1996 / 1. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Dr. Misóczki Lajos: A gyöngyösi Katolikus Legényegylet - Kolping-család

Noha az egylet 1935. évi módosított alapszabálya kizárta az egyletből a keresztény szocialista elveken kívüli mindenféle politizálást, 1936-tól az ellenzéki kisgazdapártnak folyamatosan kiadta ta­nácskozásra, vagy nagygyűlés tartására a színháztermét és egyéb helyiségeit. A ferencesek kéthetenként hol legény, hol leány rendezvényeket vezettek be. A vasárnap délutá­ni mozielőadásokra az egyleti tagoknak kedvezményes bérleti jegyet adtak, és nyáron megnyitották előttük a felbecsülhetetlen értékű, középkori eredetű könyvtárukat, ahol a legújabb könyveket olvas­hatták, vagy egyháztörténeti, helytörténeti előadásokat hallgathattak. Az egyleti élet színesedett azál­tal, hogy bekapcsolódtak a város idegenforgalmi életének előrelendítésébe is. Az 1936. szeptember 20- i szüreti ünnepséget nemcsak szervezték, hanem káprázatos szüreti felvonulást is rendeztek, amit 1937- ben megismételtek. Az egyleti székház és a kát. kultúrház együttes sikere volt az 1937. április 4-én rendezett Katolikus Nap. Az év május 1 -jén, hogy a fiatalkorúakkal még szorosabb kapcsolatot alakít­sanak ki, a Gyöngyösi Mária Leányok alsóvárosi Csodás Erem nevű csoportja a gyöngyösi Mária Va­léria Intézetbe (ma a Zrínyi utcai szakközépiskola) helyezte át a legényegyletből a székhelyét. (A felsővárosi Mária Leányok az egyleti épületben mai adtak.) A legény- és leányegylet, valamint a gyön­gyösi felsőmezőgazdasági iskola október 28-án megrendezte a Krisztus Király ünnepet. 1938. szeptember 4-én a gyöngyösi iparos legényegylet meghívására a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsa (KÁLÓT) tagokat toboizott. Eredménye a K\LOT Gyöngyösi Szer­vezetének megalakulása. E csoport szintén helyet kapott a legényegyleti székházban. A december 14—18- ig tartott országos KÁLÓT-vezetőképző tanfolyamot az iparos és az agrár egylet mái' együtt szervezte. A december 15-i Ifjúsági Nap ezúttal 8 gyöngyösi katolikus egyesület együttes rendezvénye volt. Az 1939. és 1940. év további egyleti sikereket hozott. 1939-ben már 6 egri l óm. katolikus egy­házmegyei és 8, az ország egyéb egyházmegyéjében működő legényegylettel álltak kapcsolatban a gyön­gyösiek. 1940. szeptember 8-án megünnepelték az egylet fennállásának 75. évfordulóját. 1941-től, az ország háborúba lépésétől az egyleti tevékenység leszűkült, és a sorozások miatt is — 220 fő távozásával - heteken át szünetelt. A székházat csak nagy rendezvényeken használták, egyéb­ként a KDL több vallásos társulattal a Szent Korona házban kapott helyet. 1942-ben az egyleti lét­szám 120-ra a KALOT-tagok száma 82-re zsugorodott. A háború idején az utolsó jelentős egyleti és Kalot-megmozdulás 1944. febraár 13-án volt. Mindkét csoport és valamennyi vallásos egyesület 1944. október 30-án bejelentette tevékenységének átmeneti, kényszerű szünetelését. 1944. november 18-19-én zúdult végig Gyöngyösön a front. Az egyleti épületek nem károsod­tak a háborús cselekmények idején, de a legényegyleti és KALO T újrakezdő összejövetelt az egyik egy­leti tag lakásán tartották, mivel a kát. kultúrházat és az egyleti székházat is a szovjet megszálló kato­naság vette birtokba. A szovjet katonák sem a bútoizatban, sem egyéb felszerelési tárgyban nem tet­tek kárt, ellenben a „felvilágosult”, azaz ateistává átvedlett személyek szabad bejárása folytán az „öntudatos” elemek fosztogatni kezdték a termeket. Az egyleti irattárból és a 6000 kötetes könyvtár­ból alig hagytak valamit. A legényegyletre rásütötték a „reakciós” jelzőt, ezért az egyletiek 1945. már­cius 25-én átmenetileg megszűntették tevékenységüket. A KÁLÓT egyelőre úgy keiülte el az üldözte­tést, hogy 1945. már cius 4-én csatlakozott a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párthoz (FKGP, vagy kisgazdapár t), és annak ifjúsági tagozataként működött tovább. A legényegyletiek egy csoportja a nyáron a ferences P. Kiss Szaléz szervezése folytán megalapította a Keresztény Demokratikus Ifjúsá­gi Munkaközösséget (KEDIM), és az ismét ferencesek kezére került kát. kultúrházba tették át a köz­pontjukat. Miután 1946. január 1-jén a legényegyletiek visszakapták a székházukat, a KEDIM-mel és a KALOT-tal lendületes szervezeti életet indítottak. A legényegylet már cius 25-i közgyűlése már' vir u­ló életről számolt be. Már cius 30-án a három egyesület bejelentette szervezeti együttműködését. A pezsgő egyleti életet mutatta az is, hogy áprilisban a KÁLÓT, a Katolikus Agrárifjúsági Leányszövetség és a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete Gyöngyösön akar ta együttes, országos nagygyűlését megrendezni. A gyűlést a belügyminiszter nem engedélyezte. VI. évfolyam 1996. március * 1. szám

Next

/
Thumbnails
Contents