Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Csontos Barna: „Boldogok, akik szomorúak…”
Az rontja meg az ember és a nemzet életét... De ez boldog szomorúság, mert benne van saját bűneinknek az elítélése is, mint a rossznak az okozója. Ez a bűnnek és a gonoszságnak az elítélése. A bűnt kell tehát legyőzni, hogy az élet szép legyen, olyan, mely az Istennek is tetszik. Hívő ember előtt tehát világos és igaz az a következtetés, hogy két központja van a világnak: az Isten és az ember. Isten pedig a jóság és a szeretet. A jóság pedig a boldog emberi élet alapja! Akkor boldog az emberiség, ha Isten és az ember között rendezett a viszony. Ha nincs bűn és nincs gonoszság. Ne kössük életünket olyan emberi csoportokhoz, melyek véleményünk szerint erősek és hatalmasok. Mert ilyen esetben mindig elveszítjük függetlenségünket. Csak az Isten legyen a szövetségesünk. VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám 23 Képek a Barokk Fesztiválról
