Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Csontos Barna: „Boldogok, akik szomorúak…”
Csontos Barna „Boldogok, akik szomorúak” (Homilia-vázlat) Fogyasztói társadalomban élünk, ahol a legnagyobb hatalom a pénz. Ez az életforma nagyon sok problémát, gyötrődést, sőt szegénységet is szül. Sok embert érint. Méltán keres az ember orvoslást Jézus hegyi beszédének a vigasztalásában: Boldogok, akik szomorúak. Jézus szava így hangzik: Boldogok a szomorúak, mert vigasztalást nyernek. Felvetheti valaki: Igaz volna, hogy a keresztények szomorú emberek, még a szomorúságukat is boldognak mondják? Nem és nem! Isten nem szomorúságra teremtette az embert. Földi boldogságra és mennyei boldogságra! Igaz, sokszor kell keresztet is hordozni. De meg kell jegyezni, hogy az Isten próbára teheti az embert. De a legtöbb keresztet az emberek rakják a vállunkra. Ahhoz nagyon értenek az emberek, hogyan lehet mások életét megszomorítani, kereszttel megterhelni. Jelen esetben egy a lényeges és fontos: hogyan értette Jézus a szomorúságot, hogyan értették az apostolok és a hallgatók? Jézus szavainak az értelmét megtaláljuk az Ószövetségi Szentírásban. A názáreti zsinagógában egyszer Jézus az írásból a híres messiási helyet, Izaiás 61.1 fejezetét ütötte fel. Erró'l Lukács evangélista számol be (4,18-22). Jézus a bibliai idézetben említi a szomorúságot és annak értelmét. ,,Az Úr lelke van rajtam. Ó kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket, hogy a foglyoknak szabadulást hozzak... a szomorúság helyett ünnepi öröméneket.” De Izaiás szövegében, amit Jézus idéz, a próféta Sionért, a választott népért szomorkodik. És Izaiás felszólítására zsákba és hamuba öltözött a nép. De a zsák és hamu bűnbánatot jelent. Az elkövetett bűnökért vették magukra a zsákot és a hamut, mert a bűnökért voltak szomorúak. Amikor tehát Jézus azt mondja: Boldogok a szomorúak, akkor azon Jézus és a hallgatói nem a búslakodást, a kesergést, a csüggedést értették: boldognak mondja a szomorúakat, akik saját vétkeik és a nép bűnei miatt szomorúak. Jézus azokat a szomorúakat mondja boldognak - amint azt Izaiás is értette -, akik szomorúak a Bűn miatt, akik minden bűnt komolyan vesznek. Amikor tehát Jézus boldognak mondja a szomorúakat, ezen azt érti, hogy boldogok azok, akik a bűn, az emberi gonoszság miatt szomorúak. Mert a bűn, igazságtalanság rontja meg a népet, minden rossznak a bűn, a gonoszság az oka. Mivel a népet a bűn rontja meg, így minden rossznak a bűn, az igazságtalanság, a gonoszság az oka. El kell tehát minden embernek jutnia arra a szomorúságra, melyet a bűn miatt érzünk. 22 VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám
