Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)

1996 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Kovács Endre: Szent Bernát misztikus teológiája

akik azért akarnak tudni, hogy belső világuk gazdagodjék: és ez okosság. ” (Az Énekek énekéről mondott 36. beszéd.)

A tudásnak Szent Bernát tanításában a boldog élethez kell vezetnie, ezért őt az élet nagy tudománya érdekli. Fel is teszi a kérdést: azt gondolod, hogy kis dolog élni tudni? Valami nagy, ha ugyan nem a legnagyobb a világon! Az életnek ezt a nagy tudományát hasztalanul keresi az ember a világ bölcseinél, ezt csak Krisztusnál lehet megtalálni. Az ő szemében a kolostor Krisztus iskolája, ahol legjobban és legbiztosabban megtanulhatja a szerzetes az élet nagy tudományát. Ez azt jelenti, hogy az ember megbánja, megsiratja korábbi életének bűneit, megveti a jelen élet gyönyöreit, és lelkének egész vágyával az örök élet boldogságát kívánja.

Szent Bernát századának legnagyobb vallásos egyénisége volt. Az utókor is elismerte ezt. III Sándor pápa már 1174-ben a szentek sorába iktatta. III Ince mint doctor egregius-t, kiváló egyháztanítót dicsérte; humanista tudósok ékesszólása miattdoctor mellifluus-nak, mézajkú doktornak nevezték. Az „utolsó egyházatya”-ként is tisztelik, mivel összekötő kapocs az egyházatyák és a skolasztikus teológia között. 1830-ban VIII Pius pápa „az egyetemes Egyház tanítója” címmel ismerte el történeti szerepét és fontosságát.

Dr. Kovács Endre

Pataki József: Füzes (Tűzzománc)

VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám

21