Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Antalóczi Lajos: Identitás és európaiság emlékei Egerben
remteni. Jó fél évszázad alatt kialakult az alsó-, közép- és a felsó'oktatás intézményrendszere, s Egerbó'l iskolaváros lett. Ezt a folyamatot koronázta volna meg az egri egyetem, de a nagy gondolat - bár minden feltétel biztosítva volt - hatalmi okok miatt torzó maradt. Főpapjaink arra törekedtek, hogy mindaz, aki a lelkek vezetésére, az állampolgárok nevelésére, a jogi ügyek intézésére vagy betegségek gyógyítására vállalkozik, magyar és keresztény nevelést és és képzést kapjon. Ezt hirdeti Telekesy István püspök szemináriuma, Foglár György kanonok jogi iskolája, a Barkóczy Ferenc alapította nyomda, s a nevéhez fűződő irodalmi élet, Eszterházy Károly püspök orvosi iskolája, és az egyetemi célra építtetett egri Líceum, a Pyrker János László érsek alapította tanítóképző, a Bartakovics Béla érsek által meghonosított nőnevelés. A jezsuiták, majd a ciszterciek, később az angolkisasszonyok iskolái pedig komoly rangot és tekintélyt adtak a falaik között szerzett végbizonyítványnak vagy diplomának. A megszerzett bizonyítványok és diplomák pedig a tulajdonosokat fémjelezték. Keresztényi értékeiket, hazájuk iránti elkötelezettségüket és szakmai felkészültségüket. Az eredmények között beszélhetnénk még a híressé vált egri szegénygondozásról, a betegápolásról, az építészeti emlékek egész soráról, a szőlőkultúra meghonosításáról stb. Minden, amit ma Egerben megcsodálunk, nem csupán a szépről, de valamilyen módon a Szent István-i örökség megtartó erejéről, a magyar ember nemzeti és keresztényi identitásáról, sőt európaiságáról is beszél. Igen, az európaiságnak is szép emlékei vannak ebben a városban. Elég, ha újra emlékeztetünk a Rómában végzett, európai műveltségű főpapjainkra, a külföldön tanult diákjainkra, a külföldről behívott orvosokra, művészekre és mesterekre (a nevesebbek közül gondoljunk pl. Fazola Henrikre, Markhot Ferencre, Johann Lucas Krackerre, Franz Anton Maulbertschre, Franz Sigristre, Marco Casagrandera, Fellner Jakabra, Gerl Mátyásra stb.), s hadd említsük meg a külföldről beszerzett kiadványok tízezreit is. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár induló állománya, az Eszterházy-féle gyűjtemény 20.293 kötete pl. oly gazdagon reprezentálja Európa XVI., XVII. és XVIII századi tudományosságát, melynek ma is csodájára járnak Európa és a világ minden tájáról. Eszterházy Károly püspök tájékozódni és tájékoztatni akart az egyházban végbement változásokról, a hitvitákról, a világ eseményeiről, a tudományok állásáról és fejlődéséről. Hatalmas áldozatot vállalt annak érdekében, hogy városunkban hozzáférhetővé váljon minden dokumentum, amely időszerű és tárgyilagos képet nyújt az egyház, a világ és tudomány helyzetéről. Húsz évig fáradozott azon, hogy egri egyetemen tanítsák mindezeket. Joggal állíthatjuk: Európa Egerbe jött, mert igény volt rá és befogadták, pénzt áldoztak érte, mert az itt lakók Európához akartak tartozni. Eger népe a XVIIL- XIX. században - bár nehéz körülmények között - nagyszerű magyar erőt és rátermettséget bizonyított. Erről beszélnek a patinás emlékek, s ki tudja, mi mindent tudna még felmutatni városunk, ha megvalósul Eszterházy püspök nagyformátumú gondolata. Igen Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Ha egy nép fiainak lelkében nemzedékről nemzedékre ott él a nemzeti és keresztényi tudat, boldog jövőre számíthat. Szent István szavai szerint tisztes és háborítatlan életet élhet. Aki hordozza ezeket az értékeket, egyéniséggé formálódik, nem válik eszközzé, s lelkében mindig szabad marad, mert a hitből, a hazaszeretetből kegyelem és erő forrásozik. De ha veszélybe kerül egy ország nemzeti és vallási identitása, akkor az országjövője kerül veszélybe, mert fiait idegen erők tudják majd manipulálni a húsos edények délibábjával. Ehhez csupán szét kell zilálni veretes iskoláinak rendszerét, meg kell fertőzni idegen ideológiával egy-két nemzedék tudatát, a nép ellenségének kell nevezni a kiművelt egyéniség, és a keresztényi lélek VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám II
