Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Antalóczi Lajos: Identitás és európaiság emlékei Egerben
Antalóczi Lajos: Identitás és európaiság emlékei Egerben (Ünnepi beszéd dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnökének díszpolgárrá történt választása alkalmából. Eger, 1996. július 7.) Igen Tisztelt Elnök Úr! Polgármester Úr! Hölgyeim és Uraim! Ezer évvel ezelőtt Európa térképe jelentősen átrajzolódott. Azok a népek, amelyek kívül estek a Német-római- és a Frank birodalom határain - úgy mint a dánok, a norvégok, a svédek, az oroszok, a csehek, a lengyelek és a magyarok -, közel egy időben államot szerveztek. Az államalapításhoz centralizált hatalomra, relatív gazdasági és társadalmi fejlettségre és megtartó ideológiai háttérre volt szükség. Amikor István király befejezi Géza munkáját, s megszervezi a magyar államot, törvényekben határozza meg a modus vivendit. Az Admonti kódex által megőrzött törvények bevezetőjében István így fogalmaz: „...a királyi méltóság munkálkodása nemesebb és szilárdabb szokott lenni más méltóságnál, ha erejét a katolikus hitből nyeri... mi is, kik birodalmunkat Isten akaratából kormányozzuk, régi és új uralkodókat utánozva ...megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet... ” A magyar jövő elején István király egyszerre szervez államot és egyházat. Koncepciójában a királyság ráépült az egyházra, az pedig az államra. István világosan látja, hogy „az isteni törvények, mint örök érvényű erkölcsi értékek az emberi együttélés normái, egyben az állam létének és működésének alapelvei”, s ezt a gondolatot, valamint európaiságát örökségként hagyta nemzetére. A Szent István-i örökség tehát a hősiességre nevelő nemzeti, keresztényi identitás, és az európaiság. Mindez nem csupán szellemi hagyaték! Személyes példaként áll előttünk államszervező Szent István király keresztényi elkötelezettsége, életszentsége, bölcsessége, magyarságtudata, hősies elszántsága és európaisága. Ezen erényekre, s ezen örökségre gondol Tormay Cécile, amikor figyelmeztet: „Sohase feledje senki, hogy itt keleten, magyar volt a világnak első szent királya. Magyar lángész volt, aki e földnek e darabján megállította a nyughatatlan szenvedő örvénylést. ..törvényt alkotott, mely ma is törvény. Intelmeket adott fiának, melyek ma is intelmei a kései fiáknak. ” István királyunk 41 éves uralkodása idején európaiságról is bizonyságot tett. Új zarán- dokutakat nyitott, hogy Magyarország is csatlakozzék Európa vérkeringéséhez, és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápolt. Beszédesen tanúsítják ezt az aacheni magyar emlékek, s az, hogy Nagy Károly székesegyházában Szent István-emlékülést tartottak, falai mellett pedig gyönyörű - Aachenben immár a harmadik - szobrot állították 1991-ben a magyar király emlékének. Kállay István szerint István király korában „valóban Európa voltunk. ” Amikor a millecentenárium évében hazánk évszázadaira emlékezünk, a szenvedések tengere sejlik fel előttünk. Ebben az ünnepi órában azonban mégsem a fájdalmakról, a meg- alázódásokról, az elcsatolt országrészekről, az elsírt könnyekről és a véráldozatról szólunk, hanem a magyar nép erényeiről, túlélő képességéről, integrációs törekvéséről, élni akarásáról. VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám 9
