Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)

1995 / 2. szám - EMBEREK - SORSOK - NÉZETEK - Szíki Károly: Beszélgetés Carelli Gáborral

EMBEREK — SORSOK NEZETEK Eljönnék Egerbe ha csak két napra is New Yorki beszélgetés Carelli Gáborral A világhírű operaénekes, Carelli Gábor lakásán a Central Park tövében, 2 évvel ezelőtt voltunk utoljára. Mi történt? Ho­gyan él Carelli Gábor most New York-ban? Erről kérdeztem a Mestert ezen a gyönyörű júliusi napon.- Én nagyon jól éltem. Azóta is rengeteget dolgozom, dolgoztam, mert heti 26 órát tanítok. És azért csak 26-ot, mert többet nem vállalok, bár érkeznek az emberek. En nagyon so­kat jártam a Távol Keleten, Kínából, Taiwanból, mindenhon­nan jönnek hozzám, s közben professzor is vagyok... Elválla­lok 8 növendéket, nem többet. Ezt csináltam ebben az utób­bi 2 évben. A sajnálatos esemény az, hogy az egyetlenegy családtagom, a nővérkém meghalt februárban, úgyhogy most teljesen egyedül vagyok. És kb. 2 hónappal ezelőtt... én nem voltam beteg soha életemben, soha. Gondolja, hogy a kávét...- Megnézzük közben a kis múzeumot?- Megnézhetik! - 2 és fél hónappal ezelőtt mi történt?- Tudja milyen érzés az, mikor az ember azt hiszi, hogy túl sokat evett vacsorára, és nincs baj, de úgy feszül minden. Azt biztosan tudja, milyen érzés. És éreztem, hogy feszül. Hát majd elmúlik reg­gelre. El is múlt. S ez jött vissza kétszer-háromszor. Éölhívtam a doktoromat, és a doktorom azt mond­ta, hogy vegyél be hashajtót. Úgy tűnt, ez a legegyszerűbb dolog. Bevettem, mindjárt jobban lettem. Következő héten megint feszült furcsán, itt jobb oldalt. Elmentem a doktoromhoz, aki azt mondta, most hazamégy, összeszeded a holmid és befekszel a kórházba, mert itt az epével baj van. Nekem életem­ben semmim sem fájt eddig. Azt se tudtam, hogy létezik. Elmentem a kórházba, ott vizsgáltak másfél napig. „Ezt meg kell operálni” mondták. Mostmár van egy modern eljárás, másnap haza is engedik a beteget, lézer vagy nem tudom micsoda, de ezt csak akkor alkalmazzák, ha kövek vannak. Hát nálam kő biztos nem volt, mert fájdalmat nem éreztem. És akkor 2 nap múlva megoperáltak. Az egész epe­hólyag tele volt kis darabokkal, nem homokkal, de olyasmivel. És természetesen ki kellett venni az egész epehólyagot, ami azt jelend, hogy hosszú-hosszú vágás volt, bár ma már alig látszik És ez volt a baj. 19 napig voltam kórházban. Mikor kijöttem, azt mondta a doktor, hogy most pedig Mr. Carelli ango­lul mondta, ehet, amit akar, magyar kosztot, amit akar, mert nincs többé epehólyag, nincs epe, slusäz; kész, mindent lehet enni. És ezt így is csinálom. Még mindig nem száz százalékos az erőm. Ma is jön ez a drága gyerek 2-től 6-ig. Azelőtt tanítottam 7-et. De nem! Nincs arra semmi szükség, nem aka­rom csinálni. Minden évet úgy kezdek el, hogy nem akarok többet tanítani. A végén biztos megint 20 fölött, 20 körül fogok kikötni. De nagyon jó ez, nagyon szeretem csinálni. És rettentő unatkozom, ha nincs munkám. Pedig millió dolog volna... Tudja, mennyi lemez van itt, amit még meg sem hallgat­tam? Tyű... Rengeteg. És könyv, mennyi van! Ott is egy, amelyet a volt magyar követ írt. Igen. Hát, nem jutok hozzá. Még nem jött vissza, hogy valamire nagyon koncentrálni akarjak. Inkább csak hall­gatok rádiót, hallgatok zenét, de hogy koncentrálni akarjak, ez még valahogy nem jött vissza.- Hogyan sikerül New Yorkban megőrizni a magyar kultúrát?- Én nem őrzök nagyon sokat, engem őriz a magyar kultúra, nem én őrzöm a magyar kultú­rát. A Fészek Klubnak azóta vagyok az elnöke, amióta a dr. Hertz Ottó meghalt, csak azt tudom mon­36 V. évfolyam 1995. június * 2. szám

Next

/
Thumbnails
Contents