Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: A román megszállás Heves megyében
Egy másik kivégzett egri polgárról is tudunk. Ruszó gépkocsivezetó't az érseki kert nyugati falánál lőtték agyon. A helyet emléktáblával jelölték meg később, de sajnos azt a második világháború után eltávolították. Napirenden voltak a román katonaság erőszakoskodásai, rablásai. Október 5-én a városi rendőrkapitány jelentésében ezt olvastam: „A megszálló katonaság betöréseinek a száma már az ezideig történt panaszok alapján 35-40. Akár pedig meghaladja az egymillió koronát... Elvittek többek között mintegy 400-1000 hektoliter óbort, rengeteg sok állatot, sertést, lovat, tehenet, szőlőt, hagymát és különféle zöldséget, ruhaneműket. Betörtek az éj folyamán több mint 30 házba, honnan pénzt, fehérneműket és különféle bútordarabokat vittek el. De ezentúl még a károsultakat bántalmazták, ajtókat, ablakokat vertek be... A betörések, rablások napirenden vannak, sőt gyilkosságok is fordultak elő.” A városi szérűskertből elvitték a román katonák a szalmát. Egy nő vonaton 8 liter petróleumot hozott Egerbe. A vasútállomáson a szolgálatot teljesítő román főhadnagy a petróleumot elkobozta, a nőre pedig - horribile dictu, - 25 botot veretett!! Az Egri Szövetkezet Bortermelők Részvénytársaságától 906 liter ó siller bort raboltak el a románok. A városi rendőrség tagjait se kerülték el a megszállók erőszaktételei. 1919. október 9-én este Takács János városi rendőr és Szussik Máté városi próbarendőr az alábbiakat adta elő a jegyzőkönyvben való felvétel során: „..AMaklári úton és az Almagyar utcán teljesítettem szolgálatot egy román járőrrel. A járőrparancsnok szakaszvezető minden férfit, akit az utcán talált, felpofozott minden ok nélkül. A szakaszvezetővel lévő két román katona intette a verekedő szakaszvezetőt, de ő azt mondotta: azt csinál, amit akar, mert őjárőrparancsnok!” A városi rendőrség létszáma 40 fő volt, s azt október 25-én a képviselőtestületi ülésen 80 főre iparkodtak emelni, de a város pénzszűke miatt azt csak futólagosán, rövidebb időre biztosították. A levéltárban megőrzött iratok arról vallanak, hogy a megyeszékhely városi pénztára a szó szoros értelmében üresen tátongott. Nem tudták fizetni az alkalmazottakat, tisztviselőket sem. Hogy a városi gépezet meg ne álljon, kénytelenek voltak először 200 ezer korona hitelt egy egri pénzintézettől felvenni, melyet később 400 ezer koronás hitellel kellett megtoldani. Bizonyára érdeklődésre tarthat számot Kedves Olvasóink sorában, hogy a képviselőtestület az 1918. november 30-án díszpolgárrá választott gróf Károlyi Mihályt „törölni rendelte” a város díszpolgárai sorából. ■ . A város a román királyi megszálló katonaság tisztikara részére elvonulásuk előtt „bankett”-et rendezett. 1919. november 16-án Neagu ezredes, a román helyőrség parancsnoka és Scarlat Stefanescu őrnagy, állomásparancsnok az alábbi „Felhívás”-t bocsátotta ki: ,A román királyi csapatok a napokban kivonulnak Egerből, miután befejezték feladatukat, hogy a bolsevizmus terhétől megszabadítsák a magyar népet. Ittlétük alatt állandóan a megértés útját kerestük, és tiszteletben tartottuk a város tekintélyét és szabadságát... Koszönetünket tolmácsoljuk az egri lakosságnak is, mely nyugodt viselkedésével lehetővé tette, hogy helyreállítsuk a békét és a nyugalmat a városban.” (A második, befejező rész következik.) V. évfolyam 1995. június * 2. szám 35
