Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: A román megszállás Heves megyében
A pétervásárai járásban Párádon vannak román csapatok. A járás ezeket ellátja, de más járásokat kielégíteni képtelen...” Mikófalváról az egri hegyi vadász román ezred II. zászlóalja 9 szekér szénát, 13 zsák zabot vitt el magával, de nem fizettek semmit. Füzesabonyban az érseki uradalomból 75 hektoliter zabot vittek el a román megszálló csapatok. Úgy jutottak a becses lóabrakhoz, hogy feltörték a padlás ajtaját. Amikor pedig az érseki főíntéző panaszt tett a füzesabonyi román parancsnoknál e rablást követően, az így válaszolt: ,Jól teszik! Még többet is elviszünk!” Hajé József nagytályai lakos 1919. november 2-án kukoricát szállított Egerbe. Amikor azonban a következő napon hazafelé indult, az egri vámháznál a románok megtámadták, elvették pénzét és lábáról erőnek erejével lehúzott csizmájával együtt távoztak, de előtte alaposan megverték a szerencsétlen embert. Nagyfügedről 77 szarvasmarhát hajtottak el a megszállók, de egyetlen krajcárt sem fizettek érte. Bátorból az egn vadász ezred II. zászlóalja, - mely élenjárt az erőszakoskodásokban, rablásokban, - 15 métermázsa buigonyát vitt magával. Egercsehiből 1919. október 19-én két román katona egy öregasszony egyetlen értékét, disznóját hajtotta el, megtoldva azt 2 mázsa burgonyával, jó nagy mennyiségű tojással és mákkal. De minekelőtte zsákmányukkal távoztak, a fogyasztási szövetkezet ablakait beverték. Yiszneket a megszállók a jászberényi és a jászárokszállási rajonba osztották be. Elvitték egy „látogatás”-uk alkalmával a községből az állatállomány 30%-át. De nem elégedve meg azzal, még nagy mennyiségű gabonát, szénát s egyebet vittek magukkal távoztukban. Verpelét sem kerülhette el sorsát. Nagy mennyiségű állatot és élelmiszert rekviráltak, de mielőtt hazatértek volna, a községi bíróval egy olyan írást írattak alá, mely szerint „a lakosság nem hitte volna, hogy oly jól éljen a román megszállás alatt!”. Jelentésüket a falubeliek így végezték: „A humanizmus nevében kéijük, ne engedjék a községet tönkretenni.” Erdőtelken két szőlőbirtokostól 600 liter bort rekvirált el a megszálló román királyi katonaság. Andornakról Mocsáry Lajos uradalmából zabot vittek el a románok. De jól jellemzi „kristálytisztá”-nak mondott megszállói magatartásukat, hogy még egy vadászkutyától is megfosztották Mocsáry Lajost. A szegényesen fennmaradt levéltári anyag azonban meglehetősen hű képet tükröz magukat a proletárdiktatúra megsemmisítőinek hirdető román királyi katonaság megszállói tevékenységeinek „áldásai”-ról... EGER A megyeszékhely román megszállása három egri halálával, agyonlövésével írta be magát a történelem lapjaira. Augusztus 20-án este 10 órakor az Érsek utcában, a Széchenyi szálloda és étterem előtt két magyar katona: Lugosi Ferenc szakaszvezető és Molnár Ferenc közlegény megakadályozta, hogy három román katona ne erőszakoskodjon egy egri nővel. A vitában, s a dulakodásban a két magyar katona lelőtte a két románt. Ennek megtorlásául a két magyar katonát a románok augusztus 23-án kivégezték. Ezt megfejelve, 200 ezer korona sarcot vetett ki a városra, melyet bizony óriási nehézségek közepette tudott csak összeszedni, összegyűjteni a város vezetősége. A polgármesternek és a képviselőtestület tagjainak természetszerűen részt kellett, talán helyesebb kifejezéssel élve: tanácsos volt résztvenniök a románok temetésén. De ugyanakkor a kivégzett két ártadan magyar katonát méltán valóságos dísztemetéssel hántolták el. (Vájjon hol lehet síijuk?) 34 V évfolyam 1995. június # 2. szám
