Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: Román megszállás Heves megyében, 1919-ben
Épületkár, deszka, edények 234,977 korona Pénz, ékszer 360,640 korona Különfélék, baromfi, faanyag 128,549 korona A mészárosok kára 3,415 korona Természetesen, a trianoni békekötés szerint az egriek sem kaptak egyetlen fillérnyi kárpótlást sem a román királyi haderő egységei által Egerben és Heves vármegyében okozott károkért, melyeket az ártatlan lakosságnak, falun és városban okoztak. Nem lesz, úgy vélem, haszontalan a városi képviselőtestületnek nem több, mint két ülés jegyzőkönyvébe beleolvasni, hogy hiteles és minden torzítás nélküli képet kapjanak napjaink Olvasói a véres proletárdiktatúra bukása és az azt követő román királyi hadsereg katonai megszállása nyomán előállott pénzügyi helyzetről. „.. A proletárdiktatúra gazdálkodása a közpénztárt a fizetésképtelenségbe sodorta, úgyhogy november 1-jén csak pénzintézeti kölcsönnyerés esetében képes a tisztviselőket kifizetni, mivel a pénztárban készlet nincs...” A város 200 ezer korona „folyószámlahiteP-t volt kénytelen ekkor egy helyi pénzintézetnél felvenni. 1919. december 23-án ezt jegyezték fel a városi képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvébe: „.. A képviselőtestület ismerve a város súlyos anyagi helyzetét, mely a proletárdiktatúrának ésszerűtlen és szertelen gazdálkodása, majd pedig az ezt követő román megszállás következtében állott elő ...a városi pénztár fizetésképtelen...” Ekkor már 400 ezer korona kölcsön felvételére kényszerült a megyeszékhely képviselőtestülete. •k * * Szeretnénk hinni.és remélni, hogy a Hevesi Napló olvasói e kétfolytatásos tanulmánycikk nyomán szeretett városunk történetének oly napjait, heteit és hónapjait ismerhették meg, melyről eleddig, merőben érthetetlen módon, hallgatott történetírásunk. Ezzel a rövidre szabott írással is talán sikerült Eger históriájának egy fekete foltját megvilágítani. V évfolyam 1995. obtóber * 3. szám Nagy Ernő: Városszéle Iakvarell)
