Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Herke Róza: Életrajz és versek
Herke Rózsa * Életrajz 1914-ben születtem Óbesenyőn. Óbesenyő kis falu Torontál megyében, Nagyszentmiklós mellett. (Nagyszentmiklós Bartók Béla szülőfaluja.) Négy éves koromtól Szentesen laktunk. Ötödik gimnáziumba Egerbe kerültem bentlakónak az Angolkisasszonyokhoz. Ott érettségiztem. Majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktoráltam magyar irodalomtörténetből. 14 éves korom óta írok verset, mesét. Az első versem az Egri Katolikus Tudósítóban jelent meg 1934-ben. Későlib a nehéz időkben minden nehezen ment. Csak 1959-től kezdtek észrevenni a Rádiónál és a gyemléklapoknál. 1960-ban kezdtem szerepelni a Nők Lapja gyermekrovatában, majd a Dörmö- gő Dömötörben és a Kisdobosban. A Kisdobos szerkesztője, Gergely Márta fedezte fői, hogy amit írok az irodalom. O ajánlott be az írószövetség mellett működő Gyermek és Ifjúsági Irodalmat írók munkaközösségébe. Szorgalmasan jártam a havi gyűlésekre, és figyeltem, hogy mi az, ami hiány ami a gyermekirodalomból. Megállapítottam, hogy a hat éveseknek nem szívesen írnak az írók. Pedig éppen a hat éveseknek van szükségük nekik való könnyű szövegekre, jól olvasható betűkre. Ekkor írtam meg ÖRDÖG, egy pulikutya önéletrajza című könyvemet. Keresztény Dezső biztatására a könyvet magán- kiadásban adtam ki. A könyvnek sikere volt. A gyermekek kérték, hogy az Ördög történetét folytassam. így történt, hogy megírtam a második részt is, sőt egy kisleány kérő levelére megírtam a harmadik részt is. Közben kifestő könyveket is terveztem, és kiadtam őket ugyancsak magánkiadásban. De kiadtam a felnőtteknek írt verseket is. Életrajzommal kapcsolatosan el kell, hogy mondjam, hogy miként vagyok Petőfi Sándor édesanyjával rokonságban. A Hruz család Liesnóról származott. Hruz Mihály lakatos már 1742-ben a kecskeméti lakatoscéh főmestere. Ennek a Hruz Mihálynak hét unokája volt. A legidősebb fiú, Hruz Mihály és családja tartották a rokonságot Hruz Máriával, illetőleg annak férjével, Petőfi Sándor apjával, Petro vies Istvánnal. Petto vies üzleti ügyekben sokszor megfordult Kecskeméten és Hruz Mihálynál szállt meg. Hruz Mihály beszélte rá Petrovicsot, hogy Sándorkát adja hozzájuk. Járjon Kecskeméten az evangélikus elemi iskolába, és lakjon náluk. így került Petőfi Sándor Kecskemétre, és így történt, hogy Petőfi az én ükapám, Quirinyi János György gyermekeivel együtt járt iskolába. Ukanyám Hruz Eszter, Hruz Mihály húga volt. A család összetartott, a gyermekek játszótársak voltak és Petőfi Sándor négy éven át a kecskeméti Hruz leszármazottakkal játszott. Iskolatársa és játszótársa volt az én dédanyámnak, Quirinyi Teréznek. A mi Quirinyi dédmamánk sokat mesélt Petőfiről. Most is írok verset, mesét. Az Aranyág című gyermeklapban jelennek meg. Vásárok V évfolyam 1995. október * 3. szám Szekér vásár szekér nyüzsög a tér elnézem a sok szekeres urat megható gonddal vezetik a rudat tolják egymás szekerét. Én is, ha szerét tehetem segítek egy-egy szekeren mert magam is kerék vagyok.
