Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 3. szám - KÖZÉLET - Dr. Martinovits János: Kellem és tehetség
létre, ha egy alkotó lélek megtalálja a „magáét”, azt a mondanivalót, és azt a formát, amely az övé, amelyben el tud férni és amelyet be tud tölteni, amellyel azonosulni tud. Nagy Ernőnél mindez megtalálható. Egerhez a Bükk, a Tisza és a Tísza-tó van közel, érthető, hogy ide menekült egész eddigi életén át, itt horgászott, pihent és ez a táj ihlette képeit. Ezért örökíti meg vásznain a Bükk és a Tisza csodálatos világát, hangulatát. Bevezető mondataimban vetettem fel egy sokunkban megfogalmazódott kérdést: a művész Úr miért fest előszeretettel tájképeket? Az elmondottak alapján azt hiszem, hogy megválaszoltam ezt a kérdést: egész élete és pályafutása a felelet. Nagy Ernő tájképeit nézve kérem, hogy felejtsék el rövid időre a mindennapok gondját, a rohanó huszadik század végi világot, a bömbölő rádiót, a diszkót és a televíziót, a hangos beszédet és a veszekedéseket. Merüljenek el a képek csodálatos világában és jussanak eszükbe Lev Tolsztoj természetről vallott gondolatai: „Szép dolog a barát, de lehet, hogy meghal, ebből vagy abból az okból elköltözik, úgyhogy elveszítjük. A természet jobb. Kemény és nehezen kezelhető, sokat kíván és követel, ám de — csodás barát! Holtunkig sem veszítjük el, ha pedig meghalunk, végképp befogad. Ez a barátunk mindig kéznél van és támaszkodhatunk rá, ha megbotlunk és tántorgunk.” Hölgyeim és Uram! Fogadják Nagy Ernő egri festőművész tájképeit ilyen baráti üzenetnek, megtekintve azokat pihenjenek egy kicsit és őrizzék meg e képeket sokáig jó emlékezetükben. Kérem, tekintsék meg a képeket és ki-ki ízlésének megfelelően záija szívébe ezeket a nagyszerű alkotásokat. Végül engedjék meg, hogy tiszta szívemből gratuláljak Nagy Ernő festőművész Úrnak kiállított képeihez és kívánjak neki még nagyon sokáig jó egészséget, erőt, lelkesedést, hogy fessen töreden lendülettel és hogy a képeit még nagyon sok helyen kiállíthassa, a festészetet és a természetet kedvelő emberek örömére. Eger, 1995. október 1. Martinovits János V. évfolyam 1995. október * 3. szám
