Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - SZÍNHÁZ - Hekli József: Csehov drámák a Gárdonyi Géza Színházban
HEKLI JÓZSEF Csehov drámák a Gárdonyi Géza Színházban i. Csehov, a kétszólamú modern drámák mestere azt a párját ritkító alkotói sikert mondhatta magáénak, hogy művészetében egy drámaírási folyamat betetőzése és egy új dráma nyitánya realizálódott. Az orosz klasszikus és a mai dráma kapcsolatát a műfaj és a színház ambiciózus kutatói a legváltozatosabb megközelítésekben elemezték. A szakemberek többsége egyet értett abban, hogy Csehov döntő szerepet játszott a modern dráma létrejöttében és kiformálódásában. Másképpen fogalmazva: a csehovi dráma a XX. században az európai és az amerikai drámairodalom fejlődését alapvetően befolyásoló modellé vált. Az is kétségtelen, hogy színpadi műveinek karaktere, a lírai, groteszk látásmód, az ese- ménytelenség, a konfliktus nélküli konfliktusok és a „szöveg alatti áramlás" drámaírók nemzedékeit vonta hatás- és bűvkörébe, s az álom és valóság ellentétében vergődő tipikus Csehov-hősök modernizált-esetenként deformált-változatait láthatjuk nem egyszer napjainkban is az orosz Alekszej Arbuzovtól egészen az amerikai Tennessee Williamsig ívelő sokszínű drámai alkotásokban. Még az olyan különleges tehetség, mint az ír származású Samuel Beckett is Csehov hatása alá került, akinél - érdekes módon - abszurdba fordult a csehovi szituáció. Egészen extrém példaként akár a Csehov-drámák „félre- hallásaiból és lírai-groteszk képleteiből" egyet s mást fonák módon merítő jonescót is felemlítjük, aki illogikus jeleneteivel, a feje HEVESI NAPLÓ 1994.1.
