Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Murawski Magdolna: Hazudni tilos (drámarészlet)

EDIT: (Gúnyosan.) Jó, jó. Biszex. GABRIELLA: (Méltóságteljesen.) Én azért jobb szeretném, ked­ves Cézár, ha a nőkkel tisztelettudóbban bánnál. GYULA: (Színlelt készséggel.) Kérésed parancs, szép királynő... (Meghajol.) LÁSZLÓ: Most, hogy ilyen szépen egybegyűltünk, kedves hí­veim, tekintsétek magatokat a vendégeimnek. Udvarom minden pompája, konyhám és kamrám minden finomsága a rendelkezése­tekre áll. KOVÁCS: Köszönet és hála érte a kitűnő házigazdának. Uram, mélységesen leköteleztél. EDIT: (Kezdi beleélni magát a szerepébe.) Engem ugyan nem. Én független és szabad maradok mindenhol. Soha nem kérek sem­mit, de ha elfogadom, akkor se jár érte köszönet. (Vadul villogtatja a fogait, szoknyáján libbent egyet.) KOVÁCSNÉ: Hát jó. Mindenki hálás neked, Henrik király, ki­véve a vad spanyol cigánylányt. LÁSZLÓ: (Fölényes királyi, gőggel.) Ő is hálás lesz nekem. Az ágyban. Ki nem tudja, hogy Carmen szabadon gyakorolja a szere­lem művészetét? EDIT: (Dacosan.) De nem mindenkivel! LÁSZLÓ: (Nyugodtan, sikere biztos tudatában.) Nekem min­den tehetségem megvan, hogy magamhoz édesgesselek. Pénz, ha­talom, szerelmi tudomány... EDIT: (Vadul.) Kit érdekel a pénzed, ostoba király! Carment sen­ki meg nem vásárolhatja! (Dühösen villog a szeme.) KOVÁCSNÉ: (Ugratja.) Na, azért az utóbbi dolog nem hagy té­ged hidegen... Nem véletlenül ültél be úgy a jó öreg Henrik ölé­be... (Kuncog.) HEVESI NAPLÓ 1994. 4. 17

Next

/
Thumbnails
Contents