Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Lőkös Péter: Két középkori német kéziratról

késő középkori német nyelvű vallásos irodalom egyik legkiemelkedőbb személyisége volt. 1315 körül született a Boroszló (Wroclaw) melletti Neumarktban és nem Hohenmautban, mint az például a Világirodalmi Lexikon 5. kötetében is olvasható. (Korábban ugyanis Johann von Neumarktot egy bizonyos Johann von Hohenmauttal azonosították, aki többek között a Münsterberg hercegek, majd a Luxemburgiak jegyzője volt, ám ma már tudjuk, hogy a két személy nem azonos.) Kódexünk szerzője egy ideig IV. Károly császár prágai udvarában élt, s ott udvari kápláni, majd kancellári tisztséget töltött be. Később feltehetőleg IV. Károllyal való nézeteltérése miatt hagyta ott ezt a hivatalt. A császárt gyakran elkísérte annak utazásain, tudjuk, hogy kétszer is járt például Itáliában. 1364-ben olmüci, 1380-ban pedig boroszlói püspökké nevezték ki, igaz ez utóbbi tisztséget már nem tölthette be, mert 1380. december 24-én meghalt.

Johann számos latin és német nyelvű mű szerzője. Ezúttal természetesen csak német nyelvű munkáival foglalkozunk, latin nyelvű műveiről később kívánunk szólni. 1357 és 1363 között IV. károly ösztönzésére Buch der Liebkosungen („A gyengédség könyve1') címmel németre fordította a 13. században keletkezett Soliloquium animae ad Deum („A lélek beszélgetése Istennel1') című pszeudo-ágostoni művet. Nem sokkal később, 1370 körül lefordította illetve átdolgozta a Szent Jeromos életéről és csodáiról szóló latin levélgyűjteményt, amely Euszébiosznak, Szent Ágostonnak és Cyrillusnak tulajdonított levelekből áll. A német szakirodalom e művet Hieronymus-Briefe (Je- romos-levelek) címen ismeri. Valószínűleg ő ültette át németre az olasz ferences Jacobus Mediolanensisnek 13. század végén keletkezett Stimulus amoris („A szeretet tüskéje'1) című misztikus traktátusát is. Fordításait számos késő középkori német egyházi szerző használta, e recepció kérdése külön tanulmányt érdemelne.

Johann von Neumarkt - mint már említettük - nem csak teológiai értekezéseket, misztikus írásokat fordított, hanem imákat is, többek

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

75