Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri 14. honvédgyalogezred

Az 1942-es nagy mozgósításból a 44. ikerezred katonái szerencsére kimaradtak, így nem lettek részesei a 2. magyar hadsereg Szovjetunió ellen indított hadjáratának, nem úgy mint a 14. anyaezred, mely a németek oldalán indított emberemésztő vállalkozásban talán a legsúlyosabb veszteséget szenvedte el.

1943 januárjában a 44. menetzászlóalj Egerből indult, - a vállalkozásnak Pap János is résztvevője volt, mint az 1. század parancsnoka. Schill Árpád volt a zászlóaljparancsnok. Februárban leállították a menetzászlóaljat; ott tudták meg, hogy a 2. magyar hadsereg a Donnál megsemmisült.

Ekkor gyorsan összehevenyészték az 1. magyar hadosztályt egy báró vezérőrnagy parancsnoksága alatt, s a 2. német hadsereg kötelékében végeztek az egri 44-esek felderítő harcokat a front ideiglenes megszilárdításáig. 1943 szeptemberében a Deszna folyó mentén vetették harcba a 44-eseket. „Ugyanaz a sors ért bennünket, - írja Pap János, - mint az anyaezredünket, több mint 50% volt a veszteségünk. Maga Schill őrnagy is eltűnt." A megmaradt túlélő erőkkel a Pripet mocsarakban végeztek rendkívül veszélyeket rejtő vasútbiztosítást. Pap Jánost 1944 februárjában súlyos ízületi gyulladással leváltották és hazaszállították.

A14. GYALOGEZRED LENGYELORSZÁGI HARCAI 1944-BEN

1944. március 19-én Hitler fasiszta csapatai megszállták Magyar- országot. Március első napjaiban ismét mozgósították, sőt hadilétszámra emelték az egri háziezredet, - immár másodszor. Kelemeny Alajos szerint azonban „a szövetséges és baráti" németek parancsára az ezred mozgósítását azonban fegyverzet nélkül volt szabad végrehajtani! Ezt olyannyira szigorúan vették, hogy még a gyakorlótérre is csupán oldalfegyverrel és szuronnyal volt szabad kivonulniok, minHEVESI NAPLÓ 1994. 3.

69