Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Török József: A képi civilizáció etikája
eutanáziát követendő erkölcsi cselekedetnek állította be. Az abortusz időnként könnyebb orvosi beavatkozásnak tűnik, mint a foghúzás, és lehetne folytatni hosszan a példákkal. Az új elektronikus játékok és a gyermekfilm-sorozatok közös pontja az erőszak gátlástalan alkalmazása, sőt magasztalása. A pszichológusok, szociológusok vizsgálatainak eredményei - ha léteznek ilyenek - még nem váltak eléggé publikussá. Vagy egyszerű elhallgatás miatt, vagy mert a felelősök nem tartják hírértékűnek. Az Öböl-háború alkalmat adhatott némi kijózanodásra, hiszen az amerikai gyermekek a háború képét egy az egyben követve, ujjongtak az újfajta elektronikus játékon, a gyilkos öldöklést játéknak gondolván. A háború egyenes közvetítése súlyos morális kérdéseket vetett fel a tájékoztatás szakembereinek, s ezekre a kérdésekre a válaszadás mintha félbe szakadt volna. Az Öböl-háborút nyíltan elítélő egyházi vezetőt heteken keresztül a nyugati civilizáció és kultúra árulójaként emlegették a hírközlő eszközök. A félretájékoztatás nem egy esetben diadalt ült az Öböl-háború kísérőszövegében és képsoraiban egyaránt. A halottak igaziak voltak, ám kevés nézőt rendítettek meg. Az olajban fuldokló kormorán madártöbb részvétet váltott ki, noha - mint később több hírközlő eszköz bevallotta - egy tankhajó zátonyra futásakor készült archív felvétellel illusztrálták az olajkutaknál végzett iraki pusztítást. A mindenáron illusztrációt, képi megjelenítést kereső szerkesztők gondoltak-e arra, hogy egész munkájukat hiteltelenné tehetik? A hírközlő szervek szakemberei utólag a katonai hatóságok szemére vetették, hogy számtalan esetben hamis adatokat kaptak. A félretájékoztatottak jogosan tették fel a kérdést az illetékes hatóságoknak, csakhogy azt is meg kell kérdezni: miért bizonyultak oly könnyen félretájékoztathatónak maguk is? Az első direktben közvetített háború által felvetett erkölcsi kérdésekre a válaszadást csak elodázni lehet, megkerülni nem. HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 57
