Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Török József: A képi civilizáció etikája

hogy a közvélemény-kutatási végeredmények számtalan esetben nem a kérdezettek, hanem a kérdezők közvéleményét tükrözik. Ma a mé­diumok iránt nagyobb a bizalom, mint a bizalmatlanság. Vajon a köz­vélemény-kutatások kritikátlan átvétele nem ingathatja meg ezt a bi­zodalmát? Értékek közvetítése Egyszerre vagyunk szereplői és szemlélői annak a valóságos forra­dalmi változásnak, amely az erkölcsi értékek területén megy végbe. Ennek egyaránt vannak pozitív és negatív összetevői. Pozitívnak te­kinthető az emberi méltóság tudatosulása, az emberi szabadságjogok betartása iránti mind nagyobb elkötelezettség - amíg... nem kerül túl sokba. A kölcsönös függés és ennek következtében a szolidaritás tu­data egyre jobban elmélyül és mindez tettekben is megmutatkozik. Elég Temesvárt, a Tien An Man-teret vagy Berlint említeni. A pozitív fejlődés mellett ott vannak a negatív jelenségek a filmeken, a tv-ben, a reklámokban: az emberi méltóság megsértése, az emberi test tárggyá degradálása, a másik ember semmibevétele, a fogyasztás ideállá magasztosítása. A pornográfia és az erőszak leplezett vagy leplezetlen ábrázolása már rövid távon is megmutatja számtalan negatív hatását. A folytatá­sos filmeket számosán bírálják, ám még többen nézik. A művészi fo­gyatékosságok mellett ezek olyan életet mutatnak be, amelyben a jó­lét, a kényelem uralkodik. A pénz, mint cél jelenik meg, a fekete-fe­hér főszereplők vagy nagyon jók, hogy a nézők azonosulhassanak ve­lük, vagy nagyon rosszak, hogy minden ellenérzést át lehessen vinni a sorozatfilm bűnbakjára. A sorozatfilmek főszereplőinek érzelmi élete társadalmi szempontból igencsak megkérdőjelezhető magatartásfor­mákat sugároz. Volt sorozat, amelyben az egyik epizód az idős házas­pár együttes öngyilkosságát magasztalta a szerelem nevében vagy az 56 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents