Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Török József: A képi civilizáció etikája
feldolgozását, a tömegtájékoztatás eszközei a társadalmi életben egyre nagyobb helyet foglalnak el. Ez ismét nem új megállapítás. ÁM feltettük-e elégszer a kérdést: milyen befolyást gyakorolnak? A tömegtájékoztatási eszközök természetüknél fogva szenzitív képességeink meghosszabbítási. Az érzékelés, illetve az érzékelés útján a befogadás még nem végcél, hanem szükséges közvetítés - amint a médium szó eredeti jelentése is mondja - a gondolkodás felé. A középkor nagy filozófusa, Aquinói Tamás ezt a következőképpen fogalmazta meg: semmi sincs az értelemben, ami előbb nem volt az érzékelésben. E megállapítás esetünkben is tökéletesen érvényes. Vagyis a tömegkommunikáció eszközei a reflexió szolgálatában állva, állandóan új meg új témákat szállítanak. Azonban a látott és hallott információk a befogadó figyelmét képesek oly mértékben lekötni, hogy a reflexió, a gondolkodás szinte lehetetlenné válik. Gyors, pontos, tömör, világos információ - mindez jogos követelmény. A húsz másodpercenként új meg új információt szállító közlések mely ponton lépik át a megengedett határt és válnak agymosássá, illetve az agy túlzsúfolásá- vá? A tömegkommunikáció, mint nyitott ablak a világra, a gondolkodás, az emberi szellem szolgálatában kell, hogy álljon. A médiumok segítségével az ember könnyebben megtalálja helyét a világban, feltéve, hogy a médiumok a nekik megfelelő szerepet játsszák. Különben az ember szenzitív képességét teljes mértékben lefoglalva, elidegenítik őt a neki kijáró szabadságtól mind az egyéni, mind a közösségi életben. A tömegkommunikáció hivatása szerint az értékekhez kötődő, tehát az igazi szabadság szolgálatában áll. Kommunikáció és oktatás A médiumok nem ellenségei, hanem barátai a társadalomnak, a családnak, az egyénnek. Az oktatás területén szerepük egyre növekHEVESI NAPLÓ 1994. 3. 53
