Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Beszédes betűk
Pécsi István Beszédes betűk Dokumentumregény-részlet — Kétségkívül jólesett, hogy történész munkatársaim megbecsülték tevékenységemet. Benda Kálmán például egy debreceni kongresszuson fejtegette azt, hogy milyen segítséget nyújtottam a kutatás számára a fehér foltok feltérképezésében. Lelkesedésem fokozódott, szeretettel és bizonyos fokú alázattal láttam el teendőimet, hat esztendő után úgy tűnt — erre inspiráltak a már említett barátaim —, hogy könyv formában is közzé kellene tenni az analíziseket, javaslatukra megkerestem Köpeczi Bélát, aki akkor a Magyar Tudományos Akadémia titkára volt. Háromszor találkoztunk. Érdekelte az, amit csinálok, s arra is megkért — lévén Rákóczi kutató —, hogy foglalkozzam a nagy fejedelem írásával. Abban viszont megegyeztünk, hogy ez a kötet még nem aktuális, túl korai lenne. Aztán 1985-ben a kutatók léptek, s neki csak a Magvető kiadóba kellett elmennie, aláírni a szerződést, s máris indulhatott az anyag összeállítása. A Vallanak a betűk — s ezt utólag teljes tárgyilagossággal állíthatjuk — frontáttörés volt a hazai grafológia krónikájában. Érzékeltette ezt a kiadói előszó is. „A Vallanak a betűk című kötet közrebocsátása Magyarországon eddig egyedülálló vállalkozás. Kétségtelen és sajnálatos tény ugyanis, hogy a grafológiát nemcsak a laikusok, hanem többnyire a humán tudományok szakemberei is elutasítják, s éppúgy mint számtalan, kevéssé ismert, s ezért talán gyanús jelenségre, a babona, a sarlatánság bélyegét sütik rá. Másik oka lehet az elutasításnak az is, hogy a grafológia mint pszichológiai teszt többek között egy döntő ponton sok tárHEVESI NAPLÓ >994. 3. 29
