Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Assisi Szent Klára
A Scifi család a város egyik gazdag és előkelő családja volt. Assisi központjában laktak, a székesegyház közelében. A család feje, Klára apja, Favarone volt, igazi feudális úr. Klárának, mint minden leánynak, anyja volt első eszményképe. Ortolana asszony jótékonykodásán keresztül figyelme a szegényekre, a nélkülözés okozta szenvedésekre terelődött, és soha el nem halványuló benyomásokat szerzett. Anyja „iskolájában" tanulta meg a szegények iránti részvét és szeretet érzését, a segítés keresztényi kötelességét. Később szellemi fejlődése során ezek a benyomások még jobban elmélyülnek. Mikor az evangéliumban olyan igazságokra bukkan,hogy nehezebb a gazdagnak bejutni a mennyek országában, mint a tevének átmenni a tű fokán, hogy amit a legkisebbeknek teszünk, Krisztusnak tesszük, hogy a tökéletesség útja az, hogy „oszd szét mindenedet és kövess engem", — benyomásai a kinyilatkoztatás fényében kezdenek felragyogni. Boldoggá tette a tudat, hogy emberi részvétének sugallatai egybeesnek Krisztus tanításával. Talált, felfedezett valami fontosat, és ezt soha többé nem tudta elfelejteni. Lelkében bontakozni kezdett az Isten országa, mely hasonlatos a mustármaghoz, mivel a legkisebb magból a legterebélyesebb és viharállóbb fát növeszti. A gyermeklánynak, aki értelme első nyiladozásától hozzászokott az adás öröméhez, lassanként szenvedélyévé válik a nélkülözők segítése. Amit csak tud, megvon magától, s a személyzet és a rokonlányok segítségével összegyűjt a nagy háztartásból, a szegényeknek viszi. Korán alkalma nyílik tehát megtapasztalnia az élet sokfajta nyomorúságát, beletekinteni az elesettek és kitaszítottak könyörgő és hálás szemébe. És észre kellett vennie e tekintetekből, hogy ő a nyomorultak előtt a segítés puszta tényével Isten jóságát képviseli, Istent magát — amint az tényleg így is van minden önzetlen jócselekedetben. így Klára — észrevétlenül és akaratlanul — belecsöppent a „küldetésbe". És 4. HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 13